Szemmelverés ellen

A szemmelverés fenyegetését az egész Mediterráneum jól ismeri, akárcsak ellenszerét, a szem alakú talizmánt, amely visszatükrözi a gonoszra annak ártó pillantását. A talizmán sokféle formájú lehet. Arab területen a hamza – „Fatima keze” – a leghatásosabb, tenyerén a védelmező szemmel, míg török vidéken a koncentrikus körökkel festett kék színű stilizált szem, a nazar.



A szemmelverés fenyegetését a hagyományos zsidó kultúra is ismeri, és hasonló bajelhárító formulákkal védekezik ellene. A „Mirjam keze”, a fent említett arab „Fatima keze” zsidó változata mellett a Wikipedia „Szemmelverés” cikkében olvassuk:

Sok vallásos zsidó kerüli a beszédet értéktárgyaikról, s az őket vagy különösen gyermekeiket ért szerencséről. Ha mégis ilyesmi kerül szóba, a beszélő vagy a hallgató hozzáteszi: „b'li ayin hara” (héber), azaz „ártó szem nélkül legyen”, vagy „kein eina hara” (jiddis), gyakran összevonva „kennahara”, azaz „ártó szem ne lássa”.

Pontosan ennek a gesztusnak egy vizuális változatát látjuk Qubában, a hegyi zsidó településen, ahol a rendkívül gazdag kaukázusi zsidók az erdélyi és máramarosi „cigánypalotákhoz” fogható elképesztő, sokemeletes, márvánnyal borított, reprezentatív palotákat emelnek, s a nyilvánvaló irigység ártó szándékától a talizmán helyi, török változatával, a nazarral védelmezik őket.


A qubai hegyi zsidó negyedben az azerbajdzsáni muszlimok között elterjedt nazar több házon is felbukkan, gyakran a lyukas kőből készült „szamaritánus mezuza” mellett, amelyről a következő posztban írunk majd.


Az életre való felkészülést nem lehet elég korán kezdeni. Az azerbajdzsáni édességipar a „Nazar” nevű cukorkával támogatja ebben az azeri ifjúságot. A cukorkának nemcsak neve emlékeztet a szemmelverés elleni amulettre, de zacskóján is ott látható a jól ismert talizmán. Nyilvánvalóan a cukor nélkül maradt társak irigysége ellen.