Studiolum Szabadegyetem

Firenze:
November végi firenzei utunkra készülve újfajta kísérletre szántam el magam. Minthogy részletgazdag freskóciklusoknál, galériákban és hasonló együtteseknél olyan hosszan kellene beszélnem a ciklus egyes jeleneteiről vagy a gyűjtemény darabjairól, ami helyben unalmas és hosszadalmas volna, ezért ezeket előzetes előadások sorozatán keresztül mutatom be, hogy ott helyben már csak utalnom kelljen az elmondottakra.

A Mediciek Firenzéje, két részben. A Medici család száz év alatt nemcsak Firenze politikai rendszerét alakította át, hanem művészetét is, sőt egyáltalán a művészet fogalmát. Ennek néhány jelentős példáját tekintjük végig e kettős előadás során, kezdve a dinasztiaalapító Cosimo de’ Medici (1389-1464) emblematikus megrendeléseivel a Battisterótól a San Marco domonkos kolostoron át a Medici-palotáig, arra figyelve közben, hogy egy zseniális megbízó és néhány zseniális művész – Donatello, Brunelleschi, Michelozzo, Fra Angelico, Benozzo di Gozzoli, Filippo Lippi – együttműködésének eredményeképpen hogyan változik meg a művészet szerepe, és hogyan alakulnak ki új műfajok a 15. századi Firenzében. • Link: https://vimeo.com/484173289 és https://vimeo.com/487825781 • Blogbejegyzés: Firenze királyai

A firenzei Battistero. Firenze képzelt történelme a Szent János keresztelőkápolnával kezdődik, minthogy ezt a középkori firenzei történetírás egy római Mars-templom átépítésének tekintette, így kötvén az akut ókorhiányban szenvedő várost az antikvitáshoz. Ezért mi is ezzel kezdjük a Firenze nevezetességeiről szóló előadássorozatunkat, s innen haladunk majd időben és térben egyre táguló körökben tovább az óvárosban. • Link: https://vimeo.com/908000987

A firenzei gótika. Giorgio Vasari az 1500-as évek közepén úgy írta meg a firenzei reneszánsz festészet akkor már százötven éves történetét, hogy a legnagyobbnak tekintett kortársa és barátja, Michelangelo plasztikus és klasszicizáló stílusát visszavezette Giottónak a maga korában hasonló stílusára, s aki beleillett ebbe a fejlődési sorba, az bekerült a történetbe, aki meg nem, az legföljebb egy futó megjegyzést kapott. Így esett ki művészettörténeti emlékezetünkből a firenzei romanika és gótika festészete. A trecento és quattrocento nézők azonban még nem tudták, mi lesz a jövő, s élvezték a pompás gótikus festészetet is. Ezen az előadásunkon ennek az utólag háttérbe szorult irányzatnak a legfontosabb mestereit és képeit tekintjük át a firenzei Galleria dell’Accademia régi képtárában végigsétálva, amely szintén nem csak Michelangelo Dávidját és Rabszolgáit őrzi, hanem a firenzei romanikus és gótikus múltat is. • Link: https://vimeo.com/1031278388

A firenzei Battistero kapui. A firenzei keresztelőkápolnának, a város spirituális központjának legfőbb dísze a három bronz kapu, amelyek a 14. és 15. század közepe között készültek, s a reneszánsz művészet kialakulásának egymást követő fázisairól tanúskodnak. Létrejöttüket mélyen befolyásolta a reneszánszra jellemző versengés megbízók és művészek között, annyira, hogy nélkülük maga a reneszánsz művészet is más úton indult volna el. • Link: https://vimeo.com/1027031202

Masaccio Szentháromsága. A reneszánsz művészet egyik legnagyobb „ikonja” a firenzei Santa Maria Novellában, amelyet akár a reneszánsz festészet nullpontjának is tekinthetünk. Az előadáson ezt az egyetlen freskót járjuk körül, bemutatva értelmezésének különféle rétegeit, a firenzei társadalmi, festészeti, kulturális hagyományba való beágyazódását, s hogy mi az a nagy nóvum benne, ami már a kortársak számára is az új művészet egyfajta manifesztumává tette, amely alapvetően változtatta meg a festészet irányát. • Link: https://youtu.be/ySXvtnFyOes • Blogbejegyzés: Mintha lyukas lenne az a fal. Masaccio Szentháromsága

„A quattrocento Sixtus-kápolnája”. Masaccio freskói a Brancacci-kápolnában. A reneszánsz első nagy freskóciklusát, amely száz éven át a firenzei festők iskolájának számított, Masolino és Masaccio festették meg a firenzei Brancacci-kápolnában. Az előadáson végignézzük tematikáját, ikonográfiáját és újító ember- és térábrázolásának forrásait. • Link: https://youtu.be/ySXvtnFyOes

Lilith és a draconcopes. Leányfejű kísértők a Talmudtól Boccaccióig. Masaccio első nagy freskóciklusa a firenzei Brancacci-kápolnában a Kísértés jelenetével kezdődik, amelyen a gonosz egy leányfejű kígyó képében kísérti meg az első emberpárt. Honnan ez az ikonográfia? Valóban a héber mítoszok Lilithjére megy vissza, s ha nem, kicsoda ő? • Link: https://youtu.be/N4sQwNk7hX8 • Blogbejegyzés: Lilith és a draconcopes. Leányfejű kísértők a Talmudtól Boccaccióig

Piero della Francesca. A firenzei reneszánsz születését már nyáron elkezdtem elmesélni a Masaccióról szóló három előadással. Ezt folytatom most az egyik legnagyobb és legtitokzatosabb korai reneszánsz festővel, a perspektíva és a plasztikus emberábrázolás nagy mesterével. • Link: https://vimeo.com/481379882
 

A firenzei szobrászat. Első rész: Donatellótól Michelangelóig. Kurzusunkon alapvetően a reneszánsz festészet kialakulását követjük végig. Egy (dupla) előadás erejéig azonban ki kell térnünk a szobrászatra is, amely az antik szobrok imitálása révén az antik örökség – motívumok, realizmus és plaszticitás – beemelésének fő forrása volt a reneszánsz művészetben. A korai példáktól a quattrocento nagy meghatározó figuráin, Donatellón és Verocchión át Michelangelóig tekintjük át ennek változatait Firenzében, de Michelangelo szobrait már a következő, extra előadásra tartogatom. • Link: https://vimeo.com/500571866

A firenzei szobrászat. Második rész: Michelangelo. Az évszázad, sőt talán az évezred legnagyobb szobrásza: a kezdetektől a Medici-kertben a főművekig a Medici-kápolnában. • Link: https://vimeo.com/501888191


 

A Santa Croce trecento freskói A 13. század legnagyobb itáliai művészeti vállalkozása az assisi Szent Ferenc-bazilika felépítése és freskóciklusokkal való díszítése volt, amelyből a korabeli itáliai festők színe-java kivette a részét. Nem csoda, hogy amikor a három nagy koldulórendi – ferences, domonkos, ágostonos – közül az első új firenzei temploma felépült, ők is hasonló freskóciklusokkal díszítették kápolnáikat, példát adva ezzel a többi firenzei templomnak is. Az első kápolnákat maga Giotto festette ki, s a fennmaradt további négy kápolna freskóit is az ő követői készítették az 1300-as évek folyamán. Ezeknek történetét és tematikáját tekintjük át az előadáson. • Link: https://https://vimeo.com/1031676314

A Santa Maria Novella freskóciklusai A reneszánsz Firenzében a két legnagyobb kolostortemplom, a ferences Santa Croce és a domonkos Santa Maria Novella volt az, amely családi mellékkápolnák kialakítása révén kötötte magához a város elitjét. A vezető családok megvásárolhatták egy-egy kápolna patrónusi jogát, s ezeket saját védőszentjeik freskóival és oltárképeivel díszíthették, szimbolikus síkon folytatva tovább a gazdasági és társadalmi rivalizálást. A Santa Croce kápolnáit, mint az előző előadásban láttuk, az 1300-as években festették ki Giotto és tanítványai. A Santa Maria Novella kápolnáinak kifestése később kezdődik, és nagyobb változatosságot mutat: a Giotto-követők mellett fontos részt vállalnak belőle nagy quattrocento művészek, Ghirlandaio és Filippo Lippi is. A mostani alkalommal ezeket tekintjük át olyan részletességgel, ahogy még a helyszínen sem igazán lehetséges. • Link: https://https://vimeo.com/1036492973

Ghirlandaio freskói és Születés-oltára a Sassetti-kápolnában Az előző firenzei előadás a Santa Maria Novella kápolnáinak freskóciklusairól szólt, amelyek közül a legpompásabb, a főszentély Szűz Mária- és Keresztelő Szent János-freskóciklusa Domenico Ghirlandaio főműve volt. Logikus innen a Santa Trìnita-templom Sassetti-kápolnájához továbblépni, amely egyfelől Ghirlandaio másik főműve, másfelől megrendelője, Francesco Sassetti eredetileg éppen a Santa Maria Novella egyik kápolnájába szánta a ciklust. És láss csodát: pont karácsonyra adta ki magát ez az előadás, amelyben a reneszánsz Firenze két legünnepeltebb Jézus születése-oltárképét látjuk: az egyik az, amit Ghirlandaio festett ebbe a kápolnába, a másik pedig a németalföldi Hugo van der Goesnak az az oltára, amelyet Tommaso Portinari, a Medici-bankház bruges-i megbízottja készíttetett ott a mesterrel és hozott el körülményes úton Firenzébe, s amelynek itt csodájára jártak a művészek – többek között Ghirlandaio is, aki erről mintázta a Sassetti-oltárképet. • Link: https://https://vimeo.com/1041806460

Róma:
Az évet egy olyan előadássorozattal akartam indítani, amely a keresztény képek, egyáltalán a keresztény művészet kialakulásáról szól. Ha belegondolunk, nagyon különös, hogy a kereszténység egy anikonikus, a képeket elvileg elutasító vallásból nőtt ki, ugyanakkor már az első századokban sokféle képet használ sokféle módon. Ha nem így történt volna, a mi egész mai vizuális kultúránk is másként nézne ki. Szinte minden, amit a képekről, a képek működéséről, hatalmáról, a kultúra más területeivel való kapcsolatáról gondolunk, sőt már nem is gondolunk, hanem természetesnek tartunk, ebből az időszakból ered. Úgyhogy a keresztény művészet kialakulásának évszázadait vizsgálva a mi kultúránk képhasználatára is reflektálni fogunk.

Ahogy átgondoltam, mi mindenről szeretnék beszélni, azt láttam, hogy az anyag bősége folytán több részre kell bontanom a sorozatot. Először Rómáról, a római kereszténység kialakulásáról, képeiről és első templomairól fogok beszélni több előadáson keresztül. Ennek az is apropót ad, hogy most már második évben ennek vezérfonalán járjuk be Rómát, s egyfelől az erre való felkészülés közben összegyűlt anyag bősége, másfelől az idei út előkészítése indokol egy külön római előadássorozatot. Az előkészítés miatt kerülnek a sorozatba olyan nem-ókeresztény témák is, mint a Forum Romanum áttekintése, vagy a római gettó története. A római sorozat után fogok beszélni a keresztény képek kialakulásáról, amelyről persze már Róma kapcsán is sok szót ejtek. És végül a keresztény képek kialakulása szervesen vezet át a keleti kereszténység – koptok, etiópok, szírek, örmények, grúzok, görögök és más orthodoxok – ikonjainak és más képeinek áttekintéséhez.

Nagy Konstantin egyháza. Az első előadáson azt tekintjük át, milyen változást hozott a Rómában már több mint két évszázada meghonosodott kereszténység életében, szervezetében és építészetében a 313-at követő konstantini fordulat, az államegyházzá válás. Minthogy ettől az időtől válnak legális közösséggé, ekkortól kezdve építkezhetnek nyilvánosan, s az ekkor kialakuló és tulajdonképpen máig továbbélő szakrális épülettípusok az egyház új társadalmi helyzetét és szerepét tükrözik. • Link: https://vimeo.com/908000987

A konstantini adománylevél. Nagy Konstantin 324-ben Konstantinápolyba költözteti át a császári udvart. Róma nemcsak főváros rangját veszíti el, de a városi közigazgatás is akadozni kezd, amire a germán támadások is rásegítenek. A város tényleges vezetőjévé – ahogy a többi nyugat-római városé is – fokozatosan a püspök válik. Ezt a jogállását utólag egy, valójában a Karoling-korban készült, de Nagy Konstantinnak tulajdonított okirattal, az úgynevezett konstantini adománylevéllel támasztják alá. Az adománylevél később, a pápaság és császárság küzdelmei során is igazolást jelentett a pápaság hatalmi igényeire. Ezt fogalmazza meg vizuális formában egy különleges középkori freskóciklus az egyik legkorábbi római tempomban, a Santi Quattro Coronatiban, amelyet római túránkon is felkeresünk. Az előadáson bemutatom a templomot mint az úgynevezett tituláris templomok egyik szép példáját, és a Szilveszter pápa és Nagy Konstantin-freskóciklust mint a 313-ban intézményessé váló kereszténység egyik első történelmi eseményének utólagos, idealizáló megfogalmazását. • Link: https://vimeo.com/914030545

A tituláris templomok. Láttuk, hogy Nagy Konstantin a kereszténységet legalizálva infrastruktúrát is adott hozzá, ahogy ő elképzelte: egy sor nagy bazilikát Róma külvárosaiban, szentek sírjai és mártírok katakombái fölött. A római keresztények ezeket el is fogadták zarándokhelyeiknek, de vallási összejöveteleiket, ahogy addig, úgy továbbra is alapvetően magánlakásokban tartották. Ezekre a lakásokra építették 313 után, amikor már szabad volt, első saját templomaikat, későbbi plébániáikat. Ezek a tituláris templomok, ahol a „tituláris” azt jelenti, hogy az ingatlannak volt „titulusa”, azaz nevesített tulajdonosa. A következő egy-két előadáson a legfontosabb olyan tituláris templomok eredetét és történetét tekintjük át, amelyek többé-kevésbé megőrizték kora középkori állapotukat. • Link: https://vimeo.com/922205420

A keresztény Róma brandjének felépítése a Karoling-reneszánszban. Mikor jött létre a keresztény Róma? Nem a vértanúk idején, nem is a konstantini vallásrendelettel vagy az első nagy bazilikák építésével, hanem a 800-as évek elején, a Karoling-békekorszak beköszöntével, amikor néhány egymást követő nagy pápa megteremti az új keresztény Róma gazdasági és politikai nagyságát, és létrehozza építészeti és művészeti reprezentációját, Rómának mint a keresztény világ fővárosának imázsát. Ez az előadás egyszersmind mozaikszem a korai keresztény művészetről tervezett kurzushoz is. • Link: https://vimeo.com/820403796

2023. Berlin, Pergamon Múzeum:

A berlini Pergamon Múzeum. A Pergamon Múzeum, Berlin legpatinásabb és leghíresebb múzeuma ez év októbertől épülethelyreállítás céljából 14 évre (!!!) bezár. Előtte júliusban utolsó, részletes vezetést tartok a kiállításokon, s azt megelőzően egy előadássorozatot a múzeum történetéről és egyes kiállításairól:

1. A császár sírrablói A Pergamon és a Múzeumsziget létrejötte és gyűjteményei. A 19. században az európai államok reprezentációjához hozzátartozott egy-egy előkelő múzeum is, mint a Louvre, a British Museum és a többi nemzeti múzeum. Németországnak, amely későn lépett fel a nemzetállamok színpadára, és amellett az ókori görögség szellemi örökösének tekintette önmagát, égető szüksége volt egy hasonló gyűjteményre. A 17. századi királyi Wunderkammert ugyan 1830-ban átalakították a mai Altes Museummá, de ennél nagyobb, világraszóló anyagra volt szükségük. Ezt az anyagot az oszmán birodalomban találták meg, amellyel a német császárság az 1870-es évektől különleges politikai kapcsolatokat ápolt: a régi görögség és a nagy mezopotámiai kultúrák hagyatékát. Ennek feltárói pedig olyan lelkes német hazafiak voltak, akik többnyire egyéb munkájuk mellett fogtak hozzá egy-egy jeles ókori műemlék feltárásához, és szállították haza leleteiket. – A Lara Croft-sorozatra utaló „sírrabló” szó persze hatásvadász: ezeket a hősöket – aminek a német közvélemény tekintette őket – többnyire az a nemes szándék hajtotta, hogy a műemlékeket megmentsék a biztos pusztulástól, és méltó keretek között ismét az emberiség közkincsévé és hazájuk büszkeségévé tegyék. Ugyanakkor gyakran a tisztesség és illegalitás homályos határvidékén sikerült csak megszervezniük az ásatásokat és hazamenteni a leleteket. A német muzeológiának és régészetnek e kalandos kezdeteit tekintem át ezen az előadáson. • Link: https://vimeo.com/838405949
2. „Asszíria homokjából kiásva.” Az asszír királypaloták domborművei. Az asszír királyi paloták, Nimrud, Ninive, Dur-Sharrukin feltárása az 1840-es években kezdődött, s a British Museumba beérkező pompás faragványok heves assziromániát gerjesztettek a brit és nemzetközi közönség körében. Ezért tehát a Pergamon – akkor még Porosz Királyi – Múzeumnak is múlhatatlan szüksége volt asszír leletekre. Egyfelől a British Museum fölös példányait vásárolták meg, másfelől saját ásatást is kezdtek az 1890-es évektől a legrégibb asszír királyvárosban, Ashurban. Ezeket a leleteket látjuk a Pergamon déli szárnyának földszintjét betöltő Közel-Keleti Gyűjtemény (Vorderasiatisches Museum) Asszír termében. • Link: https://vimeo.com/840740417
3. És majd felkél Istár. A babiloni gyűjtemény és az Istár-kapu. A dél-mezopotámiai városállamoknak Uruktól Babilonig terjedő hálózata nemcsak azért jelentős, mert itt született meg a civilizáció, ahogyan ismerjük, hanem azért is, mert ami itt a Kr.e. 4. évezredben létrejött, az fő vonásaiban évezredeken keresztül változatlan maradt. Erről tanúskodik a Pergamon Múzeum dél-mezopotámiai kiállítása, amely nem annyira időrendben, mint inkább témák és típusok szerint csoportosítja anyagát, s az ötezer éves uruki szobor mellé állított, kétezer évvel fiatalabb babiloni mintha ugyanabból a műhelyből került volna ki. A kiállítás titkos vezérmotívuma Uruk és Babilon főistene, Inanna/Istár, a szerelem és háború istennője, a kezdetektől, Inanna uruki templomának falaitól a babiloni Istár-kapuig. • Link: https://vimeo.com/839810060
4. Az én szépséges Vénuszom. Az arám királyságok gyűjteménye Kr.e. 1000 táján, a nagy anatóliai-mezopotámiai birodalmak lehanyatlása után az észak-mezopotámiai területen hatalmi vákuum áll elő, s a korábbi hettita városok független városállamokká válnak. Korábbi lakosságukat jórészt délről bevándorolt arámok váltják fel, akik igyekeznek megőrizni és továbbvinni a megörökölt hettita kultúrát. A felemelkedő Asszíria egyre inkább kiterjeszti hatalmát a neohettita-arám városállamokra, ami egyúttal az előző előadásban látott asszír művészeti előképek átvételét és provinciális átformálását is jelenti. A Pergamon Múzeumban két, németek által kiásott arám városállam, Samʿal (a mai Zincirli) és Guzana (a mai Tell Halaf) leletanyagát láthatjuk. Az előadásban pedig felfedezésük és kiállításuk filmbe illő (sőt ténylegesen megfilmesített) történetét is megismerjük. • Link: https://vimeo.com/841747820
5. Istenek és démonok a Szépművészeti Múzeumban. Virtuális vezetés az új Mezopotámia-kiállításon Kr.e. 1000 táján, a nagy anatóliai-mezopotámiai birodalmak lehanyatlása után az észak-mezopotámiai területen hatalmi vákuum áll elő, s a korábbi hettita városok független városállamokká válnak. Korábbi lakosságukat jórészt délről bevándorolt arámok váltják fel, akik igyekeznek megőrizni és továbbvinni a megörökölt hettita kultúrát. A felemelkedő Asszíria egyre inkább kiterjeszti hatalmát a neohettita-arám városállamokra, ami egyúttal az előző előadásban látott asszír művészeti előképek átvételét és provinciális átformálását is jelenti. A Pergamon Múzeumban két, németek által kiásott arám városállam, Samʿal (a mai Zincirli) és Guzana (a mai Tell Halaf) leletanyagát láthatjuk. Az előadásban pedig felfedezésük és kiállításuk filmbe illő (sőt ténylegesen megfilmesített) történetét is megismerjük. • Link: https://vimeo.com/1023020278 • Blogbejegyzés: Pazuzutól Pazuzuig. Mezopotámiai istenek és démonok a Szépművészeti Múzeumban

2022. november - 2023. március. Perzsia:
Régóta ígérek már egy bevezető kurzust Perzsia/Irán történelmébe és művészetébe. Ezt most november közepére tervezett iráni utunk teszi aktuálissá. Tíz előadásban tekintem át Perzsia történelmét és művészetét a kezdetektől az 1979-es forradalomig, majd néhány részlettémának szentelek egy-egy előadást. Minden előadás központjában egy-egy műalkotás vagy műtárgy-csoport áll, s ebből kiindulva mesélem el a történelmi kontextust:

A perzsák előtti Perzsia. A mai Irán területe már a perzsák előtt is a civilizáció egyik bölcsője volt. Pre-iráni kultúrák sokasága alakította azt a környezetet, amelyből a médek, majd a perzsák kiemelkednek. A nagy hegyek völgyei a mezopotámiai öntözéses földművelést előkészítő kis laboratóriumok voltak, a délnyugat-iráni elámi királyság pedig a mezopotámiai kultúrát hozta be Iránba és adta tovább az ide érkező iráni törzseknek, médeknek, perzsáknak, pártusoknak. Az itt kialakuló és Irán-szerte elterjedő művészeti műfajok, a kőfaragás, fém- és kerámiaművesség egyik fontos vonása a groteszk, az ironikus túlzás, a humor, amely egészen napjainkig meghatározó eleme maradt az iráni művészetnek. • Link: https://vimeo.com/761765060

Perszepolisz és a perzsa nagykirályok. Perzsia történelme Nagy Kürosz, Dárius, Xerxész nagykirályokkal Kr.e. 540 körül kezdődik. Ezt az időszakot mi elsősorban a görög-perzsa háborúkból ismerjük, azt is görög nézőpontból. Milyen volt ez a kor perzsa nézőpontból, és mi maradt legnagyobb alkotásából, a perszepoliszi palotából? • Link: https://vimeo.com/757286184

Pártusok és szaszanidák. Nagy Sándor Kr.e. 334-ben visszavágott Athén felgyújtásáért, és elfoglalta Perzsiát. Hódítását a Szeleukida dinasztia uralma követi, majd ezt az iráni eredetű pártus és szaszanida uralkodók, akik ismét egyenrangú ellenfelei lesznek a római birodalomnak egészen az arab hódításig. Kultúrájukat a pártus szobrászattal és festészettel, majd azzal a szaszanida fémművességgel illusztrálom, amelyik a sztyeppének, így a honfoglaló magyaroknak is meghatározó örökségévé vált. • Link: https://vimeo.com/767545212

A Királyok Könyve. A Királyok Könyve a perzsa kultúra alapköve. Az arabok által a 7. században leigázott Perzsia ezzel a könyvvel tért vissza a hódítás előtti múltjához, hőseihez és nyelvéhez, amelynek helyét háromszáz éven át az arab foglalta el. Szerzője, Firdauszí a perzsa földbirtokos kisnemesség tagja a perzsa vidéken vándorló énekmondóktól és az udvarházak saját hagyományaiból gyűjtötte össze a perzsa történelmi és legendás elbeszéléseket, és állította össze egyetlen átfogó történetírássá megbízója, a khorezmi perzsa Samanida dinasztia uralkodója részére. A könyv azóta is a dicsőséges perzsa múlt és identitás alapműve maradt, amelynek verseit fejből idézik és a bazárokban és teaházakban dalolják, történeteit és hőseit kéziratokban, domborműveken, teaházi csempéken és népi festményeken ábrázolják. Az előadásban a könyv keletkezéstörténetét, cselekményét, és az általa inspirált műfajokat mutatom be. • Link: https://vimeo.com/781975115

A teremtés csodái. A középkori muszlim enciklopédikus munkák egyik legnépszerűbb, egészen a 20. századig olvasott és bővített képviselője volt az a gazdagon illusztrált kézirat, amelyet a perzsa Zakariya al-Qazvini állított össze A teremtés csodái címmel a 13. századi Bagdadban. A kézirat Isten teremtményeit sorolja fel rang szerint, az angyaloktól le egészen a férgekig, mindegyiknek elbeszélve természetes és jelképes tulajdonságait, és azt, hogy mi a csodálatos rajta, még ha netán a megszokás folytán már észre sem vesszük. A könyvben, amely a korabeli világleírások, füvészkönyvek, állathistóriák és más enciklopédiák anyagát dolgozza egybe, természetesen helyet kapnak olyan lények is, amelyeknek már a puszta létét is csodálatosnak, sőt manapság kizártnak tartjuk. Mit ismert a világból a középkori perzsa tudós szerző és olvasó, honnan vették ezt a tudást, és hogyan egészítették ki ezt a tudásvágy szülötteivel? • Link: https://vimeo.com/782635768

Iszfahán, a világ fele. A mongol majd timurid hódítás és az ország szétaprózódása után 1501-ben új dinasztia, a Szafavidok egyesítik Perzsiát. Irán a felemelkedő oszmán birodalom egyenrangú vetélytársa lesz, kultúrájában a perzsa és muszlim gyökerek mellett a nyugati és kaukázusi hatások is jelentősek. Nagy Abbasz sah új fővárosa, Iszfahán mindezeket egyesítve válik a kor egyik legtündöklőbb városává. • Link: https://vimeo.com/783720918

Az iszfaháni nagymecset. Az iszfaháni nagymecset szinte minden más nagy mecsettől – például az előző alkalommal látott iszfaháni Sah-mecsettől – eltérően ezerháromszáz éven át folyamatosan bővült és gyarapodott, s ilyenformán az iráni iszlám művészet valóságos történeti múzeumának tekinthető. Egyszersmind számos újítást itt alkalmaztak először, s ezek révén itt alakult ki a perzsa mecset sajátos típusa. Ezeket a történeti rétegeket fejtjük fel és kötjük az iráni iszlámot meghatározó stílusokhoz és személyekhez előadásunkban. • Link: https://vimeo.com/785813151

Studiolum Szabadegyetem: Perzsia a világ ellen. A Qajar-kor (1789-1925). A „hosszú tizenkilencedik század” a politikai válságok időszaka Iránban. Az ország az oroszok és britek harapófogójába kerül: egyik nagyhatalom sem tudja meghódítani a másik miatt, de mindkettő őrködik, hogy a másik túlságos befolyáshoz ne jusson, illetve Perzsia ne fejlődjön önállóan. A Kaukázust az oroszok, Afganisztánt a britek szakítják el az országtól. Közben folytatódik az évszázados háború az oszmán birodalommal a köztes hegyvidék birtoklásáért. A belpolitikai válságok sorozata végül a Közel-Kelet első parlamentáris demokráciájának megszületéséhez vezet. A politikai kudarcokat pedig fényűző udvari művészet ellensúlyozza. • Link: https://vimeo.com/788752463

„Minden nap Ashura és minden hely Kerbala”. A síita hit világképe és képi világa. A síita iszlám, Irán uralkodó vallása teológiailag nem tér el lényegesen a szunnita iszlámtól, de nagyon más történelem- és társadalomszemléletet hordoz, amely jelentős mértékben befolyásolta a 19-20. századi Irán történelmének alakulását. Hogy az erről a két évszázadról szóló következő előadásokat megalapozzuk, muszáj áttekintenünk ezt a másfajta világképet és kialakulását a síita közösségeknek Iránban és a Közel-Keleten játszott történelmi és mai szerepével együtt, különös hangsúllyal hagyományos vizuális ikonográfiájukon és annak modern továbbélésén. • Link: https://vimeo.com/787002139

Az iráni forradalom, 1978-79. Az 1978-79-es forradalom és az azt követő iszlamista kormányalakítás meglepetésként érte a világot. Miért tört ki forradalom egy olajbevételektől gazdag és modernizálódó országban? Kik voltak a konfliktus szereplői? Hogyan kerültek az események iszlamista irányítás alá, hogyan történt meg és szilárdult meg az iszlamista hatalomátvétel? Ezt tekintjük át ezen az előadáson, amely nagyban épít a korábbi síita előadás tanulságaira. • Link: https://vimeo.com/793098273

Az iszlám kéziratfestészet. Iráni sorozatunk lezárásaként három olyan művészeti ágat szeretnék vázlatosan bemutatni, amelyek az európai művészetben a háttérbe szorulnak, az iszlám világban azonban vezető szerepet játszanak: a kéziratfestészetet, a kalligráfiát és a kerámiát. A perzsa kéziratfestészet a 13. századtól indul virágzásnak, s a 15. századtól játszik vezető szerepet az iszlám világban. Hatására alakul ki az Orhan Pamuk „A nevem vörös”-éből is ismert oszmán és a mogul kéziratfestészet is, ilyenformán a Kínától Szarajevóig terjedő kultúrvilág meghatározó stílusa lesz. E stílus legfontosabb jellemzőit és leghíresebb alkotásait tekintjük át ezen az előadáson. • Link: https://vimeo.com/803199520

Az iszlám kalligráfia. Valódi – a szépírásnál magasabb rendű – kalligráfiára olyan írások képesek, ahol az írásjegyek túlmutatnak puszta gondolatközvetítő szerepükön. A kínai írás jelei írásjegy voltuk mellett egyszersmind képek is, ezzel játszik a kínai kalligráfia. Az arab betűk azért szentek, mert mindegyik az isteni üzenetet hordozza, s ezáltal önálló létezőkké válnak. A képeket elutasító arab művészet a betűk vizuális formájával játszik, egészen az egyes betűk megszemélyesítéséig. Ennek néhány lehetőségét tekintjük át az előadáson. • Link: https://vimeo.com/807659741

Irán zenéje. Az iráni zene meghatározó hatással volt a környező régiók zenekultúráira: története egyben kölcsönhatások története is, a középkori Európától a sztyeppei régión át Kínáig. Előadásunkban erről a gazdag zenei kultúráról lesz szó, a homályba vesző kezdetektől napjainkig. A történeti áttekintés mellett elsősorban a mai perzsa klasszikus zenére koncentrálunk, amely ugyanolyan kifinomult, mint az európai, és ma is külön színfoltot képez a keleti zenén belül. Áttekintjük nem csak a kialakulását, de főbb jellemzőit, jellegzetes hangszereit és meghatározó előadóit is, számos zenei példával és saját iráni lantjátékkal illusztrálva. Kálmán Dani vendégelőadása, számos zenei példával és saját iráni lantjátékkal illusztrálva. • Link: https://vimeo.com/790975831

Az iráni nomádok. Irán lakosságának hagyományosan közel fele nomád volt, egészen az 1920-as évekig, amikor az öreg Pahlavi sah megkezdte gyakran nem erőszakmentes letelepítésüket. De még ma is a lakosság közel 10%-a folytat nomád vagy félnomád életmódot Irán peremhegységeiben: bakhtiarik, ghasghaiok, lorik, sahsavanok, turkománok, kurdok, beludzsik és mások. A nomádok ilyen arányú jelenléte döntő befolyással volt Irán történelmére, ma pedig nagyban színesíti kultúráját és művészetét. • Link: https://vimeo.com/799595180

2022. augusztus-szeptember. Skócia:
Szeptemberben három túrát tettünk Skóciában, Edinburghtől egy kis déli kör után északra, a Felföldre, és végig az északi partvidék mentén. Ennek előkészítésére tartottam kéthónapos kurzust augusztusban és szeptemberben a skót történelemről és művészetről, főleg azokról az időszakokról, amelyek emlékeivel a leginkább találkoztunk utunk során:

Piktek, kelták, vikingek. A skót nép majdnem ezer éven át fokozatosan jött létre különböző törzsek – elsősorban az őslakos piktek és bevándorló kelták – szövetségéből, amelyet külső ellenségek – a rómaiak, majd a vikingek – támadásai is erősítettek. A Hadrianus-faltól északra élő titokzatos pikt törzsektől számos kőfaragvány is maradt ránk, amelyekkel skóciai utunk során is találkozunk majd, hol múzeumban, hol eredeti helyükön, erdőkben, út szélén, temetőkben felállítva. Stílusuk a későbbi ír faragványokra és kéziratokra is nagy hatással volt. Ennek az etnogenezisnek a történetét, a skóciai kelta és más népek viszonyát, s e művészeti örökség jelentését tekintjük át a skót történelem bevezető előadásán. • Link: https://vimeo.com/737160451

A középkori Skócia. Az előző előadáson azt követtük végig, hogyan jöttek létre a Kr.u. első évezredben piktekből, írekből, britekből, vikingekből és más néptöredékekből a skótok. Most azt tekintjük át, hogyan jöttek rá a 10-14. század között a skótok, hogy ők skótok. Ezekben az évszázadokban szilárdulnak meg a skót királyság és egyház keretei, szimbólumai és fontos emlékművei, és jön létre – mindenekelőtt a déli szomszéd ellenében – a sajátos skót öntudat. Ez az időszak, szereplői, eseményei és művészeti öröksége máig kiemelten fontosak a skót történelmi öntudat és mitológia szempontjából. • Link: https://vimeo.com/739050317

A skóciai reneszánsz. A 15-16. század a Stuart dinasztia kora. A dinasztia legjelentősebb uralkodói, IV. és V. Jakab, valamint Stuart Mária alatt a politikában, építészetben és művészetben, a királyi udvarokban és arisztokrata udvarházakban is egyre erősebbé válik a reneszánsz hatás, akár közvetlenül Itáliából, akár francia szűrőn át. Egyszersmind ez a skót reformáció és az angol befolyás megerősödésének időszaka is. Az önálló skót államiságnak ezt az utolsó, bonyolult és törékeny aranykorát és művészeti örökségét tekintjük át ezen az előadáson. • Link: https://vimeo.com/741200764

A Felföld és a skót romantika. A skót történelemnek sajátos, gyakran idealizált és romantizált mellékszínpada a „vad” és „romlatlan” Felföld, az Invernesstől északra fekvő hegyvidék – amely a mi skóciai túránknak is kiemelt terepe –, és lakói, a skót klánok. Ezek kialakulásáról, a skót történelemben és a későbbi irodalomban játszott szerepéről, valamint felföldi utunk helyszíneiről beszélek ezen az előadáson. • Link: https://vimeo.com/747176736

A rosslyni kápolna. A Sinclair klán majd bárói család által 1450-1480 között emelt rosslyni kápolna a skóciai gótika és reneszánsz egyedülálló terméke. Hírnevét és évi negyedmilliós látogatószámát a Da Vinci kód fantazmagóriáinak köszönheti, de ettől eltekintve is van mit nézni itt. • Link: https://vimeo.com/748454381
 

A Northern Coast 500-as panorámaút. Skócia legszebb, legromantikusabb része a Felföld, s a Felföld legszebb, legromantikusabb része az 500-as panorámaút, amely a tengerparton halad végig a Loch Ness keleti végétől a nyugatiig. Skóciai túráinkon ezt az utat is mindig bejárjuk, s most ezen tartok virtuális vezetést. • Link: https://vimeo.com/755965213
 

2022. június-július. Törökország:
Júniusban nagy túrát tettünk az európai civilizáció forrásvidékén, a ma Törökországhoz tartozó Észak-Mezopotámiában. Láttuk a hettita és arám királyságok, a hellenisztikus és római kultúrák emlékeit, középkori bizánci, szír, szeldzsuk, oszmán városokat, templomokat, kolostorokat és mecseteket, találkoztunk szír keresztényekkel és jezidi kurdokkal. Ebből a hatalmas kulturális együttesből emelek ki néhány jól összefoglalható és illusztrálható, és globálisan is jelentős témát. Egyúttal itt gyűjtöm össze az egyik kedvenc úticélunkról, a mai Törökországról szóló többi előadást is.

Középkori grúz építészet. Hogy kerül ez a kakukktojás Törökország alá? Úgy, hogy július utolsó hetében Északkelet-Törökországban, a történelmi grúz Tao-Klarjeti tartományban látogattam végig a grúz középkori templomokat, ahogy ezt a helyszínen vezetett naplóban le is írom. E kutatás eredményeiről szerettem volna beszámolni egy előadásban, de minthogy Tao-Klarjeti volt a középkori grúz királyság, kereszténység és építészet bölcsője, mint azt a naplóban részletesen leírom, ezért sokkal jobban hangzik, ha az ottani emlékekhez még néhány fontos grúziai következményt hozzátéve nemcsak egy egykori tartomány, hanem az egész grúz középkor építészetét tekintem át vázlatosan. • Link: https://vimeo.com/736121903

A világ legrégebbi kultuszhelyei. Már az 1930-as évek régészeti feltárásai óta köztudott, hogy a „neolitikum forradalma”, a mezőgazdaság, állattartás és állandó települések létrejötte az észak-mezopotámiai dombvidékhez köthető. Ezek a települések kis „laboratóriumokként” működtek, ahol kicsiben kísérletezik ki mindazt, a növények és állatok háziasításától a művészeten, valláson és kultúrán át, amit a nagy folyóközi civilizációk majd összeötvöznek, és sokszoros hatékonysággal reprodukálnak. De itt tárták fel a világ első ismert kultuszhelyeit is, a szellemi kultúra bonyolult „stúdióit”, a 12 ezer éves Göbeklitepét, Karahant és más kulturális és művészeti központokat. Az utóbbi évtizedek kutatása kimutatta, hogy – a korábbi elképzeléssel ellentétben – nem a földműves települések hozták létre ezeket a szellemi központokat, hanem fordítva: az ezeket felépítő sokaság intenzív ellátásához volt szükség a mezőgazdaság feltalálására. E kultuszhelyekhez lenyűgöző művészet is tartozik, kreatív fantázialényekkel és állatábrázolásokkal, amelyeket a helyi múzeumokban láthatunk. E kultúra emlékeiről és értelmezési kísérleteiről beszélek ezen az előadáson. • Link: https://vimeo.com/732375801

Arám királyságok Észak-Mezopotámiában. A régészet csupán az 1910-es években fedezte fel, hogy az anatóliai hegyvidék és a mezopotámiai síkság találkozásánál, a nagy ókori hettita és mezopotámiai birodalmak közötti senki földjén a Kr.e. 1200 és 700 közötti évszázadokban, az átmenetileg meggyengülő birodalmak közötti hatalmi vákuumban apró arám nyelvű királyságok láncolata jött létre a Tigristől az Eufráteszen át egészen Izraelig (igen, a jeruzsálemi királyság létrejötte is értelmezhető ebben a kontextusban). E királyságokban rendkívül izgalmas, sokszínű, „nemzetközi” kultúra virágzott. Gazdag művészeti hagyatékukat a németek kezdték feltárni, majd az első világháború után a franciák folytatták: ezért a Pergamon és a Louvre a két legfontosabb európai múzeumuk. A nagy dél-törökországi duzzasztógátak kiépítését megelőző hatalmas régészeti feltárások azonban megsokszorozták a feltárt anyag mennyiségét, s ezek a helyi múzeumokban kiállítva egészen új képet adnak erről a kultúráról. Ezeket a múzeumokat jártuk és fényképeztük végig az elmúlt hónapban, hogy most részletes összefoglalót adhassunk az ókori arám civilizációról – amelynek egyaránt örököse a zsidó és a szír keresztény kultúra. • Link: https://vimeo.com/730071806 • Blogbejegyzés: Összevarrt istenek

A római birodalom keleti határa: az Eufrátesz. Az Eufrátesz és a Tigris nemcsak civilizációnk bölcsője volt hét-nyolcezer évvel ezelőtt, de közelebbi civilizációnknak, a római birodalomnak is határa volt a Kr.u. első századtól kezdve. A 7. századig, amíg az arab hódítók át nem törték ezt a határt, a görög-római kultúra intenzíven és gazdagon terjedt el itt, a korábbi arám és újhettita királyságok területén. Római városok, templomok, mozaikpadlós villák sokaságát tárták fel és állították ki a kitűnő helyi múzeumokban. Ezeket és a római birodalom itteni történetét mutatom be az előadásban. • Link: https://vimeo.com/728626436

Az elfelejtett keresztények. Szírek Tur Abdinban. Túl az orthodox keresztényeken, immár csak apró szigetekként az iszlám tengerben, másfajta keresztények élnek: olyan egyházak, amelyek már kezdettől fogva „földalatti egyházként” szerveződtek meg az ellenséges hatalommal szemben, és így is maradtak fenn majdnem kétezer éven át. Vallásuk mellett nyelvüket is megőrizték: mindmáig arámul beszélnek, Jézus nyelvén, amelyik ennek a vidéknek a Kr.e. 2. évezred elejétől fogva alapnyelve volt. Egyik legmarkánsabb, egységes tömbben élő csoportjuk a dél-törökországi Tur Abdin hegyvidékén lakó szír keresztények. Az ő falvaikat és kolostoraikat jártuk be az elmúlt hónapban, erről az ismeretlen és veszélyeztetett kereszténységről beszélek ezen az előadáson. • Link: https://vimeo.com/727120915 • Blogbejegyzés: Hah

Kompország Kelet és Nyugat között, élén egy istennel. Nem, ez nem az az ország, amire gondolnak. Ez Commagene, amely az Eufrátesz mellett négyszáz éven át ütközőállam volt a két terjeszkedő nagyhatalom, Róma és Perzsia között. Mérete a Dunántúlét sem érte el, mégis ez az ország hagyta ránk a mai Dél-Törökország egyik leglátványosabb világörökség-együttesét: a Nimród-hegy óriás szobrait, Arsameia sziklavárát és barlangtemetőjét, Karakuş tumulusát és sok egyebet. Honnan jött ez az ösztönzés és kreatív erő, mit jelentettek ezek az emlékművek? Erre igyekszem választ adni a fennmaradt emlékek bemutatása során, az elmúlt hónap mezopotámiai túráin készült fotókkal. • Link: https://vimeo.com/726506862

Mardin, a világ legszebb városa. A cím természetesen klikkvadász. Sok más szép város is van Mardin mellett, de a történész Arnold Toynbee, aki itt volt haditudósító az első világháború idején ezt nevezte a legszebbnek. Az biztos, hogy az egyik legbonyolultabb. Kétezer éves története során állt arám, római, bizánci, perzsa, arab, kurd, szeldzsuk, örmény, keresztes frank és ottomán vezetés alatt, és ma is legalább ötféle nemzetiség és tizenkétféle felekezet lakja. Mindannyian gyönyörű palotákkal, templomokkal, mecsetekkel gazdagították a várost, amelyet rengeteg üzlete, bazára, utcazenésze tesz az egyik legelevenebbé Dél-Törökországban. Az elődásban ebben a városban nyújtok virtuális vezetést.• Link: https://vimeo.com/722836435

Utazás Észak-Mezopotámiában. A Tigris és az Eufrátesz dél-törökországi területére induló túránk előkészítéseként összefoglalót adok e vidék bonyolult, sokszínű történetéről, az ókori birodalmakról ránk maradt mozaikoktól és gigantikus szobroktól kezdve az örmény templomokon és szír kolostorokon át az oszmán palotákig és jezidi kurd szentélyekig. • Link: https://vimeo.com/716182526

A konstantinápolyi Chora-templom bizánci mozaikjai. A konstantinápolyi Chora templomot Theodoros Metochites bizánci államférfi és tudós díszíttette új stílusú mozaikokkal és freskókkal 1305 és 1328 között, nagyjából akkor, amikor Firenze és Siena hozzálátott, hogy saját bizánci örökségét új stílussá formálja tovább. Az oszmán megszállás után mecsetté alakított templom mozaikjait vakolat borította, amely alól csak az 1930-as években bontották ki őket amerikai régészek. Az Atatürk által akkor múzeummá tett mecset-templom a bizánci művészet leggazdagabb együttese volt mindmáig, amikor Erdoğan ismét mecset céljára rendelte. Hogy az új funkcióval össze nem egyeztethető mozaikjaival és freskóival mi lesz (sőt mi van), azt még nem tudni. Ezen a karácsonyi előadáson még múzeum korában készült fotóimmal mutatom be és elemzem a bizánci ikonfestészet egész tematikáját átfogó ábrázolásaikat. • Link: https://vimeo.com/494202751

Isztambul karavánszerájai. Amikor II. Mehmed 1453-ban bevonult az elfoglalt városba, a hagyományos bizánci tengelytől északra kezdte kiépíteni a szultáni fővárost: először palotáját, az Aksarayt, majd a kereskedelem központjaként a drága textilek adásvételére szolgáló fedett „áruházat”, az Iç Bedestant. Ez utóbbi a nagy bazár központja: ekörül alakultak ki fokozatosan, koncentrikus körökben a további üzletek, amelyeket majd II. Musztafa boltoztat be egységesen 1701-ben, így létrehozva a Kapalıçarşıt, a Fedett Bazárt. Ettől északra, a bazár és a kikötő között pedig hanok sokasága épült az egész birodalomból a fővárosba özönlő kereskedők számára. Evliya Çelebi az 1630-as években még száznyolcvanat írt össze. • Link: https://youtu.be/tKdPhagmb2E • Blogbejegyzések: Isztambul karavánszerájai • Isztambul szent bolondjai • Isztambul szellemei • Örmény tea Isztambulban • Egy kávéra negyven éven át emlékszik az ember • Az ég madarai • A magányos fog • Müteferrika • Napéjegyenlőség • Temető Üszküdárban

Törökvilág Magyarországon. Kálmán Dani vendégelőadása Az oszmán hódoltság időszaka meghatározó volt Magyarország számára, kultúrája mégis szinte nyomtalanul tűnt el. Első budapesti városi sétánkat felvezető előadásunkban áttekintjük a magyarországi török hódoltság történetéből mindazt, ami kultúrtörténeti szempontból ha töredékesen is, de megragadható. Hogyan tekintettek a hódítók magukra és a meghódított területre? Pontosan kik is voltak a hódítók? Milyen lehetett a mindennapi élet a hódoltságban a keresztényeknek és milyen a zsidóknak? Evlia Cselebi, a világutazó történetíró bizonyosan járt a hódolt Magyarországon, na de járt-e Eflatun, azaz Platón Pécsett? És İskender, vagyis Nagy Sándor Esztergomban? • Link: https://vimeo.com/686829771

A németalföldi és északi reneszánsz:
A 2020 nyarától 2021 februárig tartó itáliai reneszánsz kurzus párdarabját, az északi, elsősorban németalföldi reneszánsz művészet kurzusát kezdem meg most és folytatom néhány hónapon át. A „reneszánsz” ebben az esetben nagyon tág fogalom, hiszen a késő középkori flamand kéziratfestészettel és Jan van Eyckkel kezdem, s időben felmegyek egészen Vermeerig és Rembrandtig. Ezt a művészeti blokkot közbe-közben virtuális kiállításlátogatások és útibeszámolók is színesítik majd.

Hieronymus Bosch 1-3. Boszorkányszombatok résztvevője, eretnek oltárképek kivitelezője, korát megelőző szürrealista, a tudatalatti képeinek első krónikása? Hieronymus Bosch „devilerie”-jeit már saját százada sem mindig értette, a fantázia puszta játékának vagy eretnek üzenetnek tartotta, miközben legszenvedélyesebb gyűjtőjük a legkatolikusabb spanyol király volt, akinek orthodoxiájához nem férhet kétség. Ezen a három előadáson a mester fennmaradt képeit elemezzük, és igyekszünk megérteni titokzatos jelképrendszerét és annak forrásait, előkészületként a budapesti Szépművészeti Múzeumban április 9-én nyitó nagy Bosch-kiállításra. • Az első videoelőadáson Bosch stílusát és motívumait tekintem át, a másodikon virtuális vezetést tartok a budapesti kiállításon, a harmadikon pedig főművét, a Földi gyönyörök kertjét elemzem részletesen. • Linkek: https://vimeo.com/697824812, https://vimeo.com/700156496, https://vimeo.com/701751424

Albrecht Dürer „portfóliója” az Albertinában. Az Albertinában tavaly ilyenkor ért véget az évszázad Dürer-kiállítása, amelyről előadást és vezetést is tartottam. A kiállítás kurátora, Christof Metzger kimutatta, hogy az Albertinában őrzött közel 150 mű egy olyan „portfóliót” alkot, amelyet Dürer maga állított össze művészetének dokumentálására és prezentálására a megrendelők felé. Ezért ezek alapján mutatom be a legnagyobb német reneszánsz művész munkásságát, kiegészítve a kiállításon nem szerepelt nagy műveivel is. • Link: https://vimeo.com/508535884

Lucas Cranach vallásos és erotikus képei. Luther közeli barátja és a reformáció képi nyelvének megteremtője, ugyanakkor katolikus kultuszképek festője és az erotikus kabinetkép németországi meghonosítója; az utókor szemében hol gyenge Dürer-epigon, hol a legnagyobb német reneszánsz festő, és a kora 20. századi modern festészet ihlető forrása. Lucas Cranachnak ezt a sok arcát igyekszünk összeegyeztetni egymással előadásunkon. • Link: https://vimeo.com/511268397

Jan van Eyck kortársai: Robert Campin és Rogier van der Weyden A németalföldi reneszánsz művészet kezdeteit, az olajfestés feltalálását, a figurák plasztikus és realista megformálását és az első nagy ikonikus alkotásokat, mint a genti oltár vagy az Arnolfini-portré, Jan van Eyckhez szokás kötni. De vele egy időben egy másik nagy festő is dolgozott Németalföldön, a tournai-i Robert Campin, vagy ahogy a művészettörténet korábban ismerte, a Flémalle-i Mester, aki saját művein és tanítványára, Rogier van der Weydenre tett hatásán keresztül másfajta árnyalatokkal gazdagította a kialakulóban lévő németalföldi reneszánsz festészetet. Rogier Jan van Eycket követte a burgundi herceg udvari festőjének hivatalában, és számos műfaji és stíluselemet is átvett tőle, így teremtve szintézist a németalföldi reneszánsz két nagy alapítója között. E két festő, mester és tanítvány munkásságát, kedvelt témáit és fogásait tekintjük át összesen hét előadáson. • Linkek: https://vimeo.com/668352344
• Robert Campin 1. Kezdetek: 2. Portrék: 3. Szárnyasoltárok:
• Rogier van der Weyden 1. Portrék: 2. Szárnyasoltárok: 3. A bruges-i Szent János-oltár: 4. A két utolsó nagy szárnyasoltár:

Jan van Eyck genti oltára. Az 1426 és 1432 között készült genti oltár az északi reneszánsz egyik legkorábbi és legnagyszabásúbb alkotása, amelyet évszázadokon át imitáltak és csodáltak. Eredeti színeiben azonban csak most csodálhatjuk meg újra, amióta 2012-2020 között az oltár valamennyi tábláját megtisztították és restaurálták. Helyreállítása alkalmából idén tavasszal rendeztek kiállítást Gentben, amelyet azonban már csak kevesen láthattak. Az előadáson az oltár megújult képeit és a kiállítás más darabjait mutatom be, beszélek szerkezetéről és tematikájáról, megrendelőiről és társadalmi kontextusáról, Jan Van Eyck műveiről és újításairól, és az oltár utóéletéről is. • Link: https://vimeo.com/495853339

Az Arnolfini-házaspár utóélete A jó kép nem fejeződik be az utolsó ecsetvonással. Tulajdonosok kezén megy át, történeteket ölt magára, hatással lesz későbbi festőkre-írókra és művek keletkezésére, s mindez szerves részévé válik annak, amit a képről gondolunk, ahogyan értelmezzük, amilyen nagyra tartjuk. Az Arnolfini-házaspár kiemelkedően hosszú, gazdag és jól dokumentált utóéletet élt – különösen ahhoz képest, hogy mérvadó vélemények szerint a feleség az ábrázolás időpontjában már halott volt. Az utóélet egyes állomásain pedig, mint a hátterében függő domború tükör, sűrítetten elénk vetíti a különböző korok, tulajdonosok, nézők eltérő gondolkodásmódját és befogadását. Ezt a kanyargós történetet tekintjük át a mai előadáson, belepillantva az európai gyűjtők és nézők történetébe is az elmúlt ötszáz évben. • Link: https://vimeo.com/663138810

Az Arnolfini-házaspár A tavalyi évet az Eyck testvérpár genti oltárával fejeztük be. Idén Jan van Eyck másik ikonikus képével zárjuk az évet. Az Arnolfini-házaspár képe, amely először ábrázol polgárokat polgári miliőben, az európai festészet egyik nagy ikonja, a világ száz leghíresebb képének egyike. Mégis több róla a kérdés, mint a válasz. Kiket ábrázol? Milyen alkalomból? Mit jelentenek az öltözetek, a berendezés részletei, a festő szokatlanul hangsúlyos szignója, a lehetetlenül nagy tükör a háttérben? Minderről nincs még konszenzus a művészettörténészek körében. Előadásunkon a lehetséges válaszokat tekintjük át. • Link: https://vimeo.com/661264365

Isten portréja a kendőtől Jan van Eyckig. Jan van Eyck portréiról beszélve láttuk, hogy a középkorban a portrénál nem volt követelmény, hogy valósághűen tükrözze az ábrázolt személy arcvonásait. Egy fontos kivétel azonban mégis volt: Krisztus „nem kézzel készült képmása”, amelyet a hagyomány szerint egy kendőn – a katolikusoknál Veronika kendőjén, az orthodoxoknál Abgár király kendőjén – hagyott hátra. A 6. századtól kezdve ezt a portrét látjuk minden Krisztus-ábrázoláson. Jan van Eyck lesz az, aki az évszázados másolás során sematikussá vált Krisztus-ikont egyéb portréi mintájára új realizmussal tölti fel. Az előadásban ezt a hosszú utat tekintjük végig a kendő-képmás változataitól az ikonokon és freskókon/mozaikokon keresztül a korai németalföldi festőkig. • Link: https://vimeo.com/659745867

Jan van Eyck portréi. Az itáliai reneszánsszal szemben, amely a térábrázolásra és a testek volumenének visszaadására koncentrált, a németalföldi reneszánsz a részletek és felületek élethű ábrázolását fejlesztette magas szintre. Ennek természetes tárgya volt a portré, a németalföldi realizmus egyik első sajátos műfaja. Előadásunkon az első nagy generáció, Jan van Eyck, Rogier van der Weyden és kortársaik portréin elemezzük, hogyan alakult ki ez a festői hagyomány és vált a németalföldi realizmus „húzóágazatává”. • Link: https://vimeo.com/650058826

Jan van Eyck első ismert műve: a párizsi-torinói-milánói hóráskönyv. A korábbi előadásokban azt tekintettük át, hogyan teremti meg a franko-flamand kéziratfestészet azt a stílust, amely Jan van Eyck genti oltárán elsőként és mindjárt teljes pompájában jelenik meg táblaképen. Utána végignéztük e kéziratfestészet egyik főművét, Berry herceg hóráskönyvét. Most egy másik főművet lapozunk végig, azt a „missing linket”, ahol az 1430-as évektől megjelenő németalföldi reneszánsz táblaképfestészet első nagy alakjai, Jan van Eyck és mások még kéziratfestőként jeleskednek, s amelynek illusztrálásában a korszak sztárművészeinek egész revüje felvonult. • Link: https://vimeo.com/637902250

Párizs 1400. Internacionális gótika a francia udvarban Láttuk már, hogy az 1430 körül megjelenő németalföldi reneszánsz táblaképfestészetet a kéziratfestészet készítette elő. Ebben a festészetben kétféle tendencia él egymás mellett, amely együttesen hozza majd létre az új északi reneszánsz stílust: a sajátosan németalföldi realista irányzat és az egész 15. század eleji Észak-Európára jellemző kifinomult udvari gótika stílusa. A mostani előadáson az utóbbit tekintjük át. Mi volt a párizsi divat 1400 körül, milyen volt a nemzetközi gótikának vagy szép stílusnak nevezett francia udvari festészet formavilága, amelyből Jan van Eyck művészete is merítette a maga gótikus komponensét? • Link: https://vimeo.com/632201267

Berry herceg hóráskönyve. A késő középkori franko-flamand könyvfestészet egyik legpompásabb és legismertebb példája Jean de Berry herceg hóráskönyve, amelynek illusztrációit a 19. század vége óta a középkor egyfajta ideálképeként reprodukálják számtalan formában. A középkori könyvfestészetnek ezt a csúcstermékét, a világ legértékesebb könyvét a nijmegeni Limbourg fivérek festették 1412 és 1416 között. Ezen az előadáson a 206 oldalas kézirat legfontosabb képeit, témáikat, struktúrájukat, mintáikat, keletkezésük történetét és az általuk közvetített világ- és társadalomképet tekintjük át. • Link: https://vimeo.com/628683841

Középkori flamand könyvfestészet. Míg az itáliai reneszánsz kialakulását végig tudtuk követni a bizánci ikonoktól Cimabuén, Giottón és Ducción át Masaccio és Donatello nagy generációjáig és tovább, Raffaello és Michelangelo csúcspontjáig, addig a németalföldi reneszánsz művészet Jan Van Eyck nemrég látott genti oltárával látszólag minden előzmény nélkül, teljes tökéletességében lép színpadra. A németalföldi táblaképfestészetben semmi olyan korábbi alkotást nem ismerünk, amely logikusan elvezetne ide. Honnan szedte Jan Van Eyck ezt a magasrendű ábrázolásbeli tudást, amellyel – mint azt a Gemäldegalerie Későgótika-kiállításának kapcsán láttuk – egy csapásra megváltoztatta Észak-Európa festészetét, és a későgótikának is origója lett? A válasz a kézzel festett könyvekben található. A könyvfestészet volt a franko-flamand udvari művészet nagy műfaja, itt alakult ki az a gazdagon díszített, realista, ám mégis ünnepélyes stílus, amely a genti oltáron először jelenik meg táblaképen is. Mint látni fogjuk, maga Jan Van Eyck és két fivére is könyvfestőként kezdték pályafutásukat. Ezt a kevéssé ismert, mert nehezen hozzáférhető és ritkán kiállított műfajt tekintjük át középkori gyökereitől a Van Eyckekig és tovább. • Link: https://vimeo.com/612884362

Itália, az ősi kultúráktól a reneszánszon át a 20. századig:

A megalitikus Szardínia. Európa történelmét a görögökkel szokás kezdeni. De a Kr.e. 1200 körül a Földközi-tengerre érkező görögök már egy, az egész Mediterráneumban virágzó megalitikus kultúrát találtak itt (amelynek meghódításáról szól az Íliász és a görög mítoszok egy része). Ennek a kultúrának legépebben fennmaradt vidéke Szardínia, a máig álló sok ezer kőtoronnyal, menhirrel, kultikus hellyel, kifinomult bronzszobrocskákkal. A mostani előadásban – amelynek apropója egyfelől múlt heti szardíniai körutunk, másfelől a szárd nemzeti múzeum egész Európát bejáró, nemrég Berlinben látott nagy vándorkiállítása – Európának ezt az ősi kultúráját mutatom be: építményeit, településeit, társadalmát, művészetét, és részben máig tovább élő hitvilágát. • Link: https://vimeo.com/704234714

A szardíniai menhirek és Európa ősvallása. A Kr.e. 6. évezred tájától sajátos jelenség terjed el meglepő gyorsasággal egész Európában: az álló kövek – menhirek – és földalatti temetkezőkamrák – hypogeumok – együttese. Ezek legnagyobb számban Európa nyugati peremvidékein, az atlanti partvidéken és a Brit-szigeteken maradtak fent, de sehol sem olyan mennyiségben, mint Szardínián, amely egyébként is kivételes múzeuma az írott történelem előtti emlékeknek. Legutóbbi szardíniai túránkon látogattuk meg ezek egy rendkívüli gyűjteményét, a laconi menhir-múzeumot, amelynek ötezer éves gyönyörű antropomorf kövei sajátos kulcsot adnak a megalitikus kor embereinek vallásához. Erről beszélek a laconi és más menhirek képei és a szárd vallástörténeti szakirodalom alapján. • Link: https://vimeo.com/828089223

Szerb Antal etruszkjai. Ezen a „színesítő” előadáson, amelyet a néhány nappal később kezdődő Utas és holdvilág túra előkészítéseként tartok, egyfelől az etruszk és pre-római művészetet mutatom be, amelyek emlékei végigkísérik umbria-toszkánai útvonalunkat. Másfelől pedig arról beszélek, milyen szerepet játszott az etruszk kultúra és művészet a 20. század első feli szellemtörténetben, kiemelten Kerényi Károly mitológiafelfogásában, amely barátjára, Szerb Antalra és az Utas és holdvilágra is nagy hatással volt, s amely kulcsot ad a regény értelmezéséhez. • Link: https://vimeo.com/640083675

Ravennai mozaikok 1. Galla Placidia kápolnája és a San Vitale. A most induló Utas és holdvilág utunk kapcsán beszélek arról a mozaikegyüttesről, amely az egyik legnagyobb a regényt alkotó „epifániák” között. Ravenna, 402-től a nyugat-római császárság székhelye az új, keresztény művészet első laboratóriuma és legragyogóbb példáinak élő múzeuma lett. Az ókeresztény építészet és mozaikművészet emlékeinek egész sorát őrizte meg számunkra, amelyek közül ezen az első előadáson a két legnagyobbat, a legelsőt és a legutolsót mutatom be, s majd egy következő alkalommal beszélek a többiről is. • Link: https://vimeo.com/691878798

A velencei Szent Márk bazilika Velence 828-tól évszázadokon át épült és folyamatosan gazdagított főtemploma nemcsak a város, hanem a keleti Mediterráneum történelmének is lenyomata bizánci eredetű szerkezetével, mozaikjaival és a kereskedőállam által messze földről összehordott kincsekkel. Utas és holdvilág túránk első jelentős állomásaként e templom történetét és felépítését mutatom be. • Link: https://vimeo.com/695340091

Az orvietói székesegyház. Az Utas és holdvilág túra nagy állomásainak sorában Orvieto Itáliában ritkaságszámba menő gótikus székesegyházát mutatom be különleges történetével és ereklyéivel, s a trecento szobrászat és quattrocento festészet kiemelkedő Utolsó Ítélet-freskóciklusával Fra Angelicótól és Luca Signorellitől, amely Michelangelóra is hatással volt az ő Sixtus-kápolna-beli Utolsó Ítéletén. • Link: https://vimeo.com/715934408 (jelslzavas)

A sienai székesegyház. „Nekünk is kell, ha Firenzének van, sőt lehetőleg nagyobb legyen.” Nagyobb nem lett, de szebb igen, a Pisanók szobraival, Duccio Maestà-oltárképével, II. Pius reneszánsz könyvtárkápolnájával, lenyűgöző fekete-fehér oszlopaival és ezoterikus padlómozaikjaival. Az Utas és holdvilág-túrának ezt a sok tekintetben kulcsfontosságú állomását nézzük végig most részletesen. • Link: https://vimeo.com/708518333

A palermói normann palotakápolna. A normannok 906-ban letelepültek ugyan Normandiában, ahol kereszténnyé és franciává lettek, de kalandozó és hódító életmódjukat még évszázadokig nem adták fel. Ahogy Hódító Vilmos normann herceg 1066-ban megszállja Angliát, úgy a normannok egy másik ága az 1090-es években elfoglalja Dél-Itáliát és Szicíliát, amelynek görög nyelvű lakosságán kétszáz év óta észak-afrikai muszlim vezető réteg uralkodik. És ahogy az angliai normannok, úgy a szicíliai normannok is pompás építkezések során keresztül mutatják fel hatalmukat új alattvalóiknak. Ezek között a legragyogóbb a II. Roger király által 1132 és 1143 között építtetett palermói palotakápolna, amely latin ikonográfiájával, bizánci mozaikjaival és festett arab mennyezetével egyedülálló módon ötvözi Szicília három meghatározó kulturális és művészeti örökségét. Az október eleji szicíliai utunkat előkészítő előadáson ezt a hármas örökséget elemzem, részletesen végigtekintve a kápolna építéstörténetét, mozaikjainak és festményeinek ikonográfiáját. • Link: https://vimeo.com/620730245 • Korábban már a monrealei katedrális kapcsán beszéltem a szicíliai normann művészetről, érdemes azt is megnézni hozzá: https://youtu.be/HL6xrFOfACs

Az assisi bazilika, a trecento akadémiája. Az 1228 és 1253 között épült assisi ferences főtemplom hajóit és kápolnáit számos freskóciklus díszíti. A 13. század végétől a 14. század közepéig minden festő dolgozott itt, aki számított Itáliában, Cimabuétől Giotto műhelyén át Simone Martiniig és Pietro Lorenzettiig. A templom ilyenformán a trecento festészet válogatott gyűjteménye. Idei Utas és holdvilág utunkra készülve e freskóciklusok keletkezéstörténetét, jelentéseit, nyílt és rejtett üzeneteit tekintjük át. • Link: https://vimeo.com/641686418

Masaccio Szentháromsága. A reneszánsz művészet egyik legnagyobb „ikonja” a firenzei Santa Maria Novellában, amelyet akár a reneszánsz festészet nullpontjának is tekinthetünk. Az előadáson ezt az egyetlen freskót járjuk körül, bemutatva értelmezésének különféle rétegeit, a firenzei társadalmi, festészeti, kulturális hagyományba való beágyazódását, s hogy mi az a nagy nóvum benne, ami már a kortársak számára is az új művészet egyfajta manifesztumává tette, amely alapvetően változtatta meg a festészet irányát. • Link: https://youtu.be/ySXvtnFyOes • Blogbejegyzés: Mintha lyukas lenne az a fal. Masaccio Szentháromsága

„A quattrocento Sixtus-kápolnája”. Masaccio freskói a Brancacci-kápolnában. A reneszánsz első nagy freskóciklusát, amely száz éven át a firenzei festők iskolájának számított, Masolino és Masaccio festették meg a firenzei Brancacci-kápolnában. Az előadáson végignézzük tematikáját, ikonográfiáját és újító ember- és térábrázolásának forrásait. • Link: https://youtu.be/ySXvtnFyOes

Lilith és a draconcopes. Leányfejű kísértők a Talmudtól Boccaccióig. Masaccio első nagy freskóciklusa a firenzei Brancacci-kápolnában a Kísértés jelenetével kezdődik, amelyen a gonosz egy leányfejű kígyó képében kísérti meg az első emberpárt. Honnan ez az ikonográfia? Valóban a héber mítoszok Lilithjére megy vissza, s ha nem, kicsoda ő? • Link: https://youtu.be/N4sQwNk7hX8 • Blogbejegyzés: Lilith és a draconcopes. Leányfejű kísértők a Talmudtól Boccaccióig

Piero della Francesca. A firenzei reneszánsz születését már nyáron elkezdtem elmesélni a Masaccióról szóló három előadással. Ezt folytatom most az egyik legnagyobb és legtitokzatosabb korai reneszánsz festővel, a perspektíva és a plasztikus emberábrázolás nagy mesterével. • Link: https://vimeo.com/481379882
 

A Mediciek Firenzéje. A Medici család száz év alatt nemcsak Firenze politikai rendszerét alakította át, hanem művészetét is, sőt egyáltalán a művészet fogalmát. Ennek néhány jelentős példáját tekintjük végig e kettős előadás során, kezdve a dinasztiaalapító Cosimo de’ Medici (1389-1464) emblematikus megrendeléseivel a Battisterótól a San Marco domonkos kolostoron át a Medici-palotáig, arra figyelve közben, hogy egy zseniális megbízó és néhány zseniális művész – Donatello, Brunelleschi, Michelozzo, Fra Angelico, Benozzo di Gozzoli, Filippo Lippi – együttműködésének eredményeképpen hogyan változik meg a művészet szerepe, és hogyan alakulnak ki új műfajok a 15. századi Firenzében. • Link: https://vimeo.com/484173289 és https://vimeo.com/487825781 • Blogbejegyzés: Firenze királyai

A „sienai primitívek”. A 14-15. századi Siena egyfajta alternatívája volt Firenzének mind politikai rendszerében, mind művészetében. Giottóval, a firenzei „új művészet” mitikus alapítójával közel egy időben itt is hasonlóan nagy mitikus mester, Duccio lép színre és újítja meg a sienai festészetet. Tanítványai, Simone Martini és a Lorenzetti fivérek keze nyomán alakul ki az a sienai reneszánsz festészet, amely jóval érzékenyebb, könnyedebb, tágasabb, színesebb, és gyakran népiesebb, mint firenzei ellenpárja. A „sienai primitívek” kifejezést Szerb Antal használja rájuk az Utas és holdvilágban az őket éppen akkoriban újrafelfedező korabeli művészettörténet nyelvezete nyomán, de ez nem lebecsülést jelent, hanem úttörő voltukra utal. • Link: https://vimeo.com/489546694

A jó és rossz kormányzás képe a sienai városházán. A jó és rossz kormányzás allegóriája, amelyet a legnagyobb sienai reneszánsz művész, Ambrogio Lorenzetti festett a sienai városháza tanácstermének négy falára, nemcsak a sienai festészet főműve, hanem egyúttal a középkori város részletes társadalomrajza is, sok jelentésréteggel. Ezeket igyekszem kibontani a „sienai primitívekről” szóló második előadáson. • Link: https://vimeo.com/492611150

Az angyali üdvözlet a középkortól a késő reneszánszig. Március 25. a keresztény naptár szerint az Angyali Üdvözlet ünnepnapja, kilenc hónappal a karácsony, Jézus születése előtt. Ez a dátum kézenfekvő apropót nyújt rá, hogy végigtekintsünk a középkori és reneszánsz ikonográfia egyik legfontosabb témáján, az angyali üdvözlet ábrázolásain, külön részletes figyelmet szentelve az itáliai reneszánsz angyali üdvözleteknek, Masacciótól a velencei festőkig, ilyenformán egy téma fonalán átismételve azt, amit az előző, reneszánsz kurzusban festőnként és koronként tekintettünk át. És egyben megelőlegezzük egy következő, a középkori jelképek világáról tervezett kurzus egyik fontos témáját is. • Link: https://vimeo.com/528996371

Raffaello 500, két részben. Raffaello egy vidéki kisvárosból elindulva vált húsz év alatt Leonardo és Michelangelo mellett a reneszánsz „harmadik emberévé”, a pápai udvar mesterévé, majd, idén ötszázadik éve, minden idők legnagyobbnak tartott festőjévé, magává a festészet kánonjává. Hogyan történhetett ez, saját festői kvalitásain túl milyen együttállások kellettek hozzá, a kor milyen kívánalmaira érzett rá? Ezt igyekszem felvázolni ezen az előadáson, amelyik a Medici-pápa X. Leó szereplése folytán egyszersmind a Medici-művészetpártolás harmadik fejezete is. • Link: https://vimeo.com/498087063 és https://vimeo.com/499325530

A firenzei szobrászat. Első rész: Donatellótól Michelangelóig. Kurzusunkon alapvetően a reneszánsz festészet kialakulását követjük végig. Egy (dupla) előadás erejéig azonban ki kell térnünk a szobrászatra is, amely az antik szobrok imitálása révén az antik örökség – motívumok, realizmus és plaszticitás – beemelésének fő forrása volt a reneszánsz művészetben. A korai példáktól a quattrocento nagy meghatározó figuráin, Donatellón és Verocchión át Michelangelóig tekintjük át ennek változatait Firenzében, de Michelangelo szobrait már a következő, extra előadásra tartogatom. • Link: https://vimeo.com/500571866

A firenzei szobrászat. Második rész: Michelangelo. Az évszázad, sőt talán az évezred legnagyobb szobrásza: a kezdetektől a Medici-kertben a főművekig a Medici-kápolnában. • Link: https://vimeo.com/501888191

 

A velencei reneszánsz 1. Mantegna és Bellini. Velencében a reneszánsz festészet import termék volt, Padovából érkezett Andrea Mantegna, az antikvitás legnagyobb imitátora és sógora, Giovanni Bellini révén, akit Dürer még 1506-ban is Velence legnagyobb festőjének nevezett. Ez alkalommal azt tekintjük át, milyen volt a velencei festészet Mantegna és Bellini előtt, mi újat hoztak ők és hogyan fogadta be azt a város festészete, s a következő alkalommal azt, hogy hogyan formálta ezt tovább érett reneszánsz velencei festészetté Bellini két legnagyobb tanítványa, Giorgione és Tiziano. • Link: https://vimeo.com/503156608

A velencei reneszánsz 2. Giorgione és Tiziano. Az 1500-as évek eleje a velencei reneszánsz festészet virágkora. Giovanni Bellini meghonosította a városban az új stílust, amelynek azonnal olyan nagy képviselői támadnak, mint Giorgione és Tiziano. Róluk, az új reneszánsz műfajokról, politika és művészet összjátékáról lesz szó ezen az előadáson. • Link: https://vimeo.com/505814531

A velencei reneszánsz 3. Az érett Tiziano. Velence az 1530-as évekre válik keleti kereskedővárosból elegáns európai nagyvárossá, vezető festője, Tiziano pedig a fejedelmi udvarok keresett művészévé, a szomszédos Ferrara hercegétől V. Károly császárig. Európa-szerte a legnagyobb művészek másolják képeit, a kor legkifinomultabb alkotásait. Ezeket tekintjük át ezen az előadáson. • Link: https://vimeo.com/506803473

Tiziano asszonyai 1. Tiziano és Vénusz Urbinói Vénusz, Giorgione Alvó Vénusza, Michelangelo Lédája, Cranach Forrásnimfája. A Kunsthistorisches Museum idei nagy Tiziano-kiállításához kapcsolódóan a reneszánsz egyik kedvenc képtípusának, a fekvő női aktnak a kialakulásáról, változatairól és jelentéseiről beszélek, sok-sok példával. • Link: https://vimeo.com/646507068

Tiziano asszonyai 2. Tiziano és a velencei szépségek A fekvő aktok után, amelyekkel, mint láttuk, Tiziano gazdagította a reneszánsz és a későbbi művészet repertoárját, most a másik általa bevezetett népszerű műfaj, a félalakos erotikus női portrék eredetét vizsgáljuk. Házassági ajándékképek vagy kurtizánok reklámjai? Netán a mester önpromóciója, amely követői és vetélytársai kezén vált műfajjá? Ezt tekintjük át a Kunsthistorisches Museum idei nagy Tiziano-kiállításához kapcsolódva és kiállításlátogatásunk bevezetéseképpen. • Link: https://vimeo.com/648707964

Tiziano asszonyai 3: A bécsi kiállítás Isten megteremtette a férfit, és Tiziano megteremtette a nőt. A reneszánsz idején kialakult modern – öntudatos és önálló, erotikus és vonzó – nőnek Tiziano adott olyan határozott képet, amely különféle áttételeken keresztül a mi kortárs nőképünket is megalapozza. Erről a nőképről szól – még január 31-ig – a Kunsthistorisches Museum nagy Tizians Frauenbild kiállítása, amelyhez már két előkészítő előadást tartottam, az egyiket a fekvő női akt kialakulásáról antik előképek alapján Giorgione és Tiziano keze nyomán, a másikat „a velencei szépségek” ugyancsak Tiziano által megteremtett képtípusáról és félvilági modelljeikről. Most, harmadjára a teljes kiállításon tartok virtuális vezetést, ahogyan nemrég valóságosat is a bécsi útra vállalkozóknak. • Link: https://vimeo.com/665739046

A Sixtus-kápolna. Ahogy a kora reneszánsznak az assisi ferences templom, úgy az érett reneszánsznak az 1473-1541 között elkészült vatikáni Sixtus-kápolna volt az az „akadémiája”, amelynek freskói a korabeli vezető festők reprezentatív galériáját nyújtják. Római utunkra készülve a kápolna történetét mutatom be és freskóciklusainak jelentésrétegeit elemzem részletesen, Botticellitől Michelangelóig, ha már a helyszínen nem vezethetek. • Link: https://vimeo.com/711514719

Virtuális séta Triesztben Trieszt a Monarchia negyedik legnagyobb városa, és legfontosabb kikötővárosa volt, ami minden tekintetben nyitottá és gazdaggá tette. Sokféle nemzetiség élt, kereskedett és hatott itt egymásra, köztük hangsúlyosan a Monarchia minden vidékéről származó zsidók, akiknek a város alkotmánya már az 1867-es emancipáció előtt is egyenjogúságot ígért. Számos író, művész és tudós élt és alkotott itt, ami a várost a Monarchia intellektuális életének egyik legfontosabb központjává tette. Az előadáson azt tekintjük végig, milyen épített keretek között zajlott ez az élet, s milyen emlékeket hagyott hátra a város szövetében. Térképek, egykori és mai fotók segítségével járjuk be Trieszt társadalmi életének legfontosabb színtereit, negyedeit, tereit és épületeit, rávilágítva az ezeket létrehozó folyamatokra, törekvésekre és közösségekre, s bemutatva néhány figurát, akiknek nagy szerepe volt e mitikus világ megteremtésében. • Link: https://vimeo.com/690249632

Andalúzia iszlám emlékei minisorozat. Andalúzia – Al-Andalus – a 8. századtól a 15. század végéig állt részben vagy egészben iszlám uralom – több egymást követő berber és arab uralkodóház – uralma alatt. Andalúz utunk során hatrészes minisorozatban tekintjük át az andalúziai kalifátus történetét és hat legfontosabb iszlám kori emlékét – mind világörökség –: a sevillai uralkodói palotát (Alcázar), a sevillai székesegyházat (egykori nagymecset), a córdobai mecset-székesegyházat, a granadai Alhambrát, a sevillai kormányzói palotát és az andalúziai (elsősorban córdobai és sevillai) zsidó negyedeket. • Eddig elhangzott: A sevillai Alcázar: https://vimeo.com/652558130 • Pilátus háza (a kormányzói palota) Sevillában: https://vimeo.com/654711448

2021. augusztus. Orosz útibeszámolók:

A Zolotoje Kolco 1. Szergijev Poszad kolostora. Amire az átkosban végzett ember Zolotoje Kolco néven az orosz órák unott örökségeként emlékszik, az valójában egy Moszkvától északra háromszáz kilométer hosszan elnyúló elképesztően szép középkori város- és kolostoregyüttes, a középkori orosz fejedelemségek egy körútra felfűzhető központjai. Minden városnak, kremlnek, templomnak megvan a maga külön egyedi története és szépsége, és csak fénykoruk elmúltával váltak egy nagyobb egység, a moszkvai nagyfejedelemség, a későbbi Oroszország részévé. Ezekről a történetekről és helyszínekről mesélek sok képpel. Elsőként a Moszkvából indulva legelső állomásról, a legszentebb orosz zarándokhelyről, minden orosz kolostorok anyakolostoráról, a Radonyezsi Szent Szergej által a 14. században alapított és Andrej Rubljov által a 15. század elején kifestett Szergijev Poszadról. Ennek ikonosztázára készült Rubljov Szentháromság-ikonja is. • Link: https://vimeo.com/591147689

A Zolotoje Kolco 2. A Szentháromság Útja. (A Kremltől Szergijev Poszadig, százötven éve). Az előző előadásban látott Szergijev Poszad Szentháromság-kolostora, Moszkvától északra hetven kilométerre, a régi Oroszország legszentebb, leglátogatottabb kolostora volt. Ezért a Moszkvából ide vezető út, a Troickaja Doroga, a Szentháromság Útja is a legjobban karban tartott, korabeli útikönyvekben is leírt út volt a birodalomban. A moszkvai Kremltől induló út a legfontosabb észak-moszkvai műemlékeket és Moszkva alatti jeles dácsákat és nevezetességeket is érintette. Egy ilyen régi útikönyv és korabeli fotók alapján járjuk végig a Szentháromság Útját és látogatjuk meg a Szentháromság-kolostort. • Link: https://vimeo.com/592870508

A Zolotoje Kolco 3. Szergijev Poszadtól Rosztovig. A Zolotoje Kolco spirituális fókusza, Radonyezsi Szent Szergej kolostora után Alekszandrov – Rettegett Iván alternatív fővárosa – és Pereszlav – Alekszandr Nyevszkij fejedelem városa – érintésével következik az építészeti fénypont, a rosztovi kreml és hét temploma. • Link: https://vimeo.com/596695687

A Zolotoje Kolco 4. Jaroszlavltól Moszkváig. A Zolotoje Kolco füzérén haladva Rosztov után következnek az egykori vlagyimir-szuzdali fejedelemség legészakibb várai és kolostorai. Jaroszlavl, az észak fővárosa, Kosztroma, a Romanovok bölcsője, majd ismét délnek fordulunk, és a száztemplomú Szuzdalnál elérjük az északi fejedelemség régi fővárosát. Innen megyünk át Vlagyimirbe, a „fehér templomok fővárosába”, a középkori észak-orosz fejedelemség központjába, ahonnét Moszkvát is alapították. Utunkat Andrej Rubljov templománál, a bogoljubovói Pokrov na Nyerlinél fejezzük be. • Link: https://vimeo.com/606834211

A Tretyakov képtár ikongyűjteménye. A középkori orosz ikonfestészetnek, a régi orosz vallásosság, kultúra és művészet legfőbb képviselőjének legnagyobb gyűjteményét a moszkvai Tretyakov képtár őrzi, amely az ikonok iránt a századfordulón megújult érdeklődés egyik első intézménye is. A gyűjtemény kiemelkedő darabjain keresztül a régi orosz művészetet, az orosz ikonok legfontosabb típusait és legnagyobb festőit tekintjük át, mint Andrej Rubljov, akinek szinte minden munkája itt látható. • Link: https://vimeo.com/586847134

Behemóttal Moszkvában. A Mester és Margarita színhelyei. A Mester és Margarita beleíródott Moszkva szövetébe. Egyfelől maga Bulgakov gondos útmutatást ad minden – valódi vagy képzelt – helyszínhez, másfelől a mű életének tiltott évtizedei alatt a beavatottak dolgoztak ki útvonalakat az egyes helyszínekhez. Ezek közül járjuk be most a legfontosabbakat, felelevenítve közben a mű keletkezés- és recepciótörténetét és párhuzamait Bulgakov életében. • Link: https://vimeo.com/583975316

Andrej Rubljov Szentháromsága. Most csütörtökön lesz egy éves a Studiolum Szabadegyetem. Az évfordulón ünnepi témával szeretnék köszönetet mondani, amiért egy éven át a vendégeim voltatok. „Ne hanyagoljátok el a vendégszeretetet, mert ezáltal egyesek tudtukon kívül angyalokat láttak vendégül”, írja Szent Pál. Arra az esetre utal, amit a múlt heti előadás angyali üdvözletének előképeként nyugodtan nevezhetnénk „ószövetségi angyali üdvözletnek”: a három angyal látogatására Ábrahámnál Mamré tölgye alatt, amelyről Andrej Rubljov talán a legismertebb ikont festette. Erről az ikonról, Rubljov „ószövetségi Szentháromságáról”, történetéről, modelljeiről és jelentéseiről fogok beszélni csütörtökön, megelőlegezve ezzel egy későbbi kurzust, amelyen majd az ikonokról beszélek. • Link: https://vimeo.com/531922006

Novgorod és ikonjai. Az orosz történelem Novgorodban született meg. A városban és környékén rengeteg középkori templom állt és jórészt áll még ma is, a sok pusztítás után: Novgorod mint világörökségi helyszín kb. 600 műemléket foglal magában. Történészek többször is felvetették a kérdést: vajon hogyan alakult volna Oroszország, Kelet-Európa és az egész világ történelme, ha nem az autoriter moszkvai, hanem a velencei állam szervezetére emlékeztető demokratikus novgorodi vezetési stílus vált volna uralkodóvá az orosz államban. Nagy Péterről szokás mondani Puskin nyomán, hogy ablakot nyitott Oroszországnak Európára. Csak azt felejtik el, hogy azon a helyen korábban már állt egy tárva nyitott ajtó, Novgorod, amelyet Moszkva csukott be. • Link: https://youtu.be/0iDQPGqtAXg • Blogbejegyzések: Novgorod és ikonjai • A novgorodi fakereszt

2021. július. A Kaukázus:
 

Grúzia kincstára, Szvaneti. Grúzia északnyugati tartománya, Szvaneti a Kaukázus legmagasabb csúcsai között fekszik. Noha Grúzia történelme bővelkedik az idegen inváziókban, ellenségnek soha nem sikerült eljutnia ide. Az itteni völgylakóknak, a szvanoknak ezért nemcsak különleges saját kultúrájukat és nyelvüket, s az itteni arany- és ezüstbányák terméséből előállított kincseket sikerült megőrizniük, hanem azokat is, amelyeket a déli vidékekről menekítettek ide ellenséges támadás esetén. Ezek jó része aztán itt is maradt a helyi templomokban, amelyeket most tíz napon át bejártunk. Most Szvaneti történelméről, kultúrájáról, művészetéről, építészetéről, és a mostani expedíció tapasztalatairól számolok be, mindezt Grúzia és a Kaukázus történelmének és kultúrájának kontextusába illesztve. • Link: https://vimeo.com/569960370

Grúzia határvidékei: Kazbegi, Tusheti, David Gareji. Egy hónapot töltöttem ismét Grúziában, sok helyszínen, sok projekttel. Az út elejétől fogva folyamatosan tudósítok a blogon. A második részről, a szvaneti középkori templomok kutatásáról tartott helyszíni előadás után a harmadik, csoporttal végigcsinált részről beszélek, a terepjárós és lovas túráról Grúzia legelzártabb részében, Tusheti völgyében a csecsen-dagesztáni határon, s az ezt megelőző két túráról fel a grúz selyemúton Kazbegi hegyláncához, és le az azerbajdzsáni határhoz, David Gareji kolostoregyütteséhez. • Link: https://vimeo.com/580845718 • Blogbejegyzés: Grúzia percről percre (több egymást követő bejegyzésben)

A karabahi helyzet. Karabah, amelyet több nemzetiség is mitikus „ősi földjének” tekint, már legalább száz éve a Kaukázus Szarajevójának számít, akár mint helyi háborúk kirobbantója, akár mint népirtások színhelye. A Sztálin által ügyesen megvont határok szinte természetes módon generálják a konfliktusokat a régióban. Ez vezetett az első karabahi háborúhoz 1988-94 között, amelynek eredményeképpen az örmények elfoglalták nemcsak a voltaképpeni Karabah tartományt, hanem a környező azerbajdzsáni területeket is, majd a 2020-as karabahi háborúhoz, amikor az azerbajdzsáni hadsereg, Törökország és szír zsoldosok támogatásával, visszafoglalta a megszállt területek nagy részét. Micsoda Karabah, hogy ilyen fontos szerepet játszik a Kaukázus történelmében? Milyen előzmények után, hogyan tört ki az első karabahi háború? Hogy került sor a 2020-as háborúra, és mi most a helyzet? • Link: https://vimeo.com/485175982

2021. június. Nyári kiállítások és szecesszió:
 

Picasso Algériai női. A berlini Berggruen Galéria kiállítása. Picasso tizenöt darabból álló Algériai nők sorozata, amelyet pályája csúcsán, 1954-55-ben festett, utalások és történetek bonyolult hálójának középpontjában áll. A kép ihletője Delacroix Algériai nők festménye volt (1834), amelynek átértelmezésével Picasso, mint sok más nagy mű újra megfestésével, tiszteletét akarta kifejezni a romantikus mester iránt. De ekkoriban halt meg barátja és riválisa, Henri Matisse is, s Picasso az ő orientális motívumainak beemelésével az ő emlékének is adózott. Ugyanakkor az „algériai nő” sokjelentésű szexuális toposzként is él a francia kollektív memóriában, ami szintén hatással van a képekre. És éppen ekkor zajlik az algériai háború, amelynek során az algériai szabadságharcos nők alapjában változtatják meg ezt a toposzt. Majd a képek hatással lesznek az algériai festőnők önértelmezésére. Végül a napjainkban aukcióra kerülő darabokat elsősorban arab milliárdosok vásárolják meg saját kettős identitásuk hangsúlyozására. (A sorozat utolsó darabja volt 2015-ben a valaha is legmagasabb összegért elkelt festmény.) A tizenötből mindössze egyetlen kép van európai nyilvános gyűjteményben, a többi amerikai és közel-keleti magángyűjteményekben. A berlini Berggruen Galéria most hosszú idő után először mutatja be őket együtt nyilvánosan, az értelmezésüket segítő más festményekkel együtt. Ezeket a jelentésrétegeket zongorázom végig ezen a virtuális tárlatvezetésen. • Link: https://vimeo.com/578561315

Preraffaeliták a Galériában. A Magyar Nemzeti Galériában most nyílt kiállítás a Tate Gallery képeiből a preraffaelita művészetről, a 19. század első modern művészeti irányzatáról, amely közvetlenül vagy közvetve minden más modern törekvés előfutára is volt a posztimpresszionistáktól a szimbolista festészeten át a szecesszióig. A Studiolum Szabadegyetemnek ezen az előadásán virtuális tárlatvezetést tartok a kiállításon, sok háttérinformációval a képekről, a művészekről, a témákról és a múzsákról. • Link: https://vimeo.com/558663169

William Morris és az Arts and Crafts. Az Arts and Crafts a 19. századi Anglia legnagyobb hatású művészeti irányzata volt, amely továbbvitte a preraffaelita hagyományt és előkészítette a szecessziót. Erről az irányzatról és örökségéről, valamint alapítójáról William Morrisról lesz szó szecessziós sorozatunk mai előadásán, kiegészítésül a Galéria preraffaelita kiállításához és az arról tartott korábbi virtuális vezetéshez. • Link: https://vimeo.com/567148196

Későgótika. A berlini Gemäldegalerie kiállítása. A gótika néven számon tartott művészettörténeti korszak közel négyszáz éven át tartott, hosszabban, mint bármelyik más európai művészeti periódus. Természetes, hogy ezen belül is voltak akkora stílusváltások, mint mondjuk a reneszánsz időszakán belül. A berlini Gemäldegalerie legújab nagy kiállítása e korszak legutolsó periódusát, a nagyjából 1430 és 1500 közé behatárolt későgótikát határozza meg új kritériumok és mutatja be lenyűgözően gazdag anyag alapján. A kiállítás, amelyet publikált és saját fotók alapján mutatok be, szorosan kapcsolódik szeptemberben induló új kurzusunk, a németalföldi reneszánsz témájához is. • Link: https://vimeo.com/577267803

Habsburg-óvoda Németalföldön. Reneszánsz kiállítás Mechelenben (Brüsszel). I. Miksa császár (1508-1519) 1477-ben vette el az utolsó burgundiai herceg lányát, Máriát, és kapta meg vele együtt Németalföldet, a korabeli Európa egyik leggazdagabb régióját. Lánya, Ausztriai Margit Németalföld kormányzója lett, s Brüsszel melletti, mecheleni kastélyában egyszersmind szárnya alá vette a család gyermekeit, köztük a gyermek V. Károlyt. A mecheleni udvar három generáción át meghatározó iskolájává vált a fiatal Habsburgoknak, ahová az oktatás színvonalát látva – a tanárok között volt például Erasmus is – több más európai arisztokrata ház is beadta gyermekeit, például a fiatal Boleyn Annát. A mecheleni iskola nagyon fontos szerepet játszott a 16. században, az európai uralkodói dinasztiák kezdődő globalizációjának korában. A most futó mecheleni kiállítás gazdag festmény- és tárgyi anyaga ezt az időszakot idézi fel, s azt mutatja be, milyen volt főúri gyermeknek lenni, császárnak vagy uralkodói hitvesnek nevelkedni a reneszánsz korában. • Link: https://vimeo.com/573128593

A szecesszió Szabadkán. Szabadka a régi Magyarország harmadik legnagyobb városa volt, és rangjának megfelelően vette ki a részét a századforduló új művészeti irányzatából, a szecesszióból is. Ezen az előadáson a szabadkai – és egyben a magyar – szecesszió néhány főművét, Reichle Ferenc, Komor Marcell és Jakab Dezső pompás épületeit látogatjuk meg virtuálisan, miután a covid utáni első túránkon a valóságban is felkerestük őket, s áttekintjük azt a művészeti miliőt, a Lechner Ödön által megteremtett „tulipános szecesszió” stílusát és társadalmi-gazdasági hátterét is, amelyben gyökereznek. • Link: https://vimeo.com/564344198

2021. március-május. Prága arcai:
 

Rembrandt arcai Prágában. „Rembrandt minden portréja mintha valami rendkívüli súlyú és erejű belső drámát hordozna,” írja Jean Genet a Rembrandt titka c. esszéjében. Miért vannak ránk ilyen nagy hatással ezek az arcok? Rembrandtnak erről a titkáról szól a kölni Wallraf-Richartz-Museum és a prágai Nemzeti Galéria által a mester halálának 350. évfordulójára rendezett kiállítás, amely most ért véget Prágában. Erről a kiállításról szóló beszámolóval kezdem el a Studiolum Szabadegyetem új, hathetes kurzusát, amely Prága néhány arcát mutatja be. • Link: https://vimeo.com/514000689

IV. Károly Prágája. „Amikor ebbe a királyságba jöttem, egyetlen lakható várat sem találtam”, emlékezett vissza élete végén IV. Károly (1347-1378). Ezért kénytelen volt ő maga császári fővárossá kiépíteni Prágát. A város alapvető struktúráját és látványát még mindig az általa a 15. században megadott keretek határozzák meg. Mit hozott Prágának ez az első aranykor? Erről lesz szó a Prága arcait bemutató sorozatunk második előadásában. • Link: https://vimeo.com/517285844

A cseh gótikus festészet, két részben. Ahogy Prága IV. Károly császár uralkodása alatt a birodalom központjává vált, úgy vált az európai művészetnek is fontos központjává. A királyi és főúri megrendelések művészek sokaságát vonzották Észak-Itáliától a német tartományokon át Franciaországig. Ezt a virágzó, kifinomult gótikus művészetet mutatom be a Prága arcai sorozat harmadik előadásán, a Prágai Nemzeti Galéria középkori kiállítása alapján, virtuális tárlatvezetésként. • Link: https://vimeo.com/519654099 és https://vimeo.com/520068173

Dr. Sarkadi Nagy Emese: Középkori művészet a Keresztény Múzeumban. Vendégelőadónk, Dr. Sarkadi Nagy Emese művészettörténész előadásán a múlt héten látott cseh lágy stílusú művészettel párhuzamos magyarországi, illetve osztrák alkotásokból tekintünk meg egy válogatást – a Keresztény Múzeum gyűjteményén keresztül. Az esztergomi gyűjtemény egyrészt az egyházmegye területéről begyűjtött művek, másrészt a főpapi magángyűjteményekből származó alkotások révén több helyszínről is nagyon jó példákat nyújt ehhez. Érdemes megfigyelni, hogy az internacionális gótika és annak közvetlen lecsapódásai hogyan hoztak létre egymástól függetlenül, mégis egymáshoz nagyon hasonló alkotásokat különböző közép-európai központokban, udvarokban – egészen a 15. század közepéig. • Link: https://vimeo.com/521528068

A prágai szín: Szex, arany és mágia II. Rudolf udvarában. A kattintásvadász cím azokat a motívumokat emeli ki, amelyek miatt Madách is II. Rudolf udvarát választotta a dekadens reneszánsz színhelyéül, s amelyek ma is nagyban hozzájárulnak a „mágikus Prága” imázsához. Miért olyan fontos II. Rudolf császár kora nemcsak Prága imázsa, hanem egész Kelet-Európa számára, s mik voltak udvari kultúrájának meghatározó elemei? Erről lesz szó ezen az előadáson. • Link: https://vimeo.com/522466424

A reneszánsz csodakamra. A Kunst- und Wunderkammer, cabinet de curiosité / of curiosities avagy csodakamra, a dolgozószoba és egzotikus múzeum együttese, miniatűr univerzum, amelyben a humanista megélhette és amellyel reprezentálhatta saját humanista-voltát, a reneszánsz legsajátosabb terméke. Kialakulásának és gazdagodásának kanyargós útját tekintjük át ezen az előadáson, az ókori inspirációktól Federico da Montefeltro urbinói studiolumán át II. Rudolf prágai csodakamrájáig és a késő reneszánsz nagy természethistóriai gyűjteményeiig. • Link: https://vimeo.com/526298875

Az eltűnt prágai zsidó negyed. Az egykori prágai zsidó negyedből manapság csak a jéghegy csúcsát látja a turista, azt a néhány zsinagógát és a temetőt, amelyet az 1893-1914 közötti „szanálás” megkímélt. De a totális bontás előtt a Josefov egy hatalmas, szerves városnegyed volt, ezeréves történelemmel, utcákkal és házakkal. Néhány hónapja az Agostino Foundation ösztöndíjának jóvoltából ezt a városnegyedet rekonstruálhattam virtuálisan, számítógépen, egykori dokumentumok, fotók és rajzok alapján. Ebből mutatok be néhány részletet, a prágai zsidó történelem keretébe ágyazva. • Link: https://vimeo.com/540288199

Itt járt Kafka. Kávéházak és irodalom a századfordulós Prágában. Prága, akárcsak a Monarchia más nagyvárosai, Bécs, Budapest vagy Trieszt, a kávé és a kávéházak városa is volt. Ennek a történetnek a budapesti kiadását viszonylag jól ismerjük az irodalomtörténetből és az elmúlt évek kutatásaiból, mindenekelőtt Saly Noémi írásaiból. De hogyan alakult ez Prágában? Hogyan vert gyökeret a kávé a Moldva partján, milyen kávéházakban merengtek a cseh, német és zsidó bölcsészek, melyikhez kötődik valamelyik halhatatlan neve vagy írása? És hol járt Kafka? • Link: https://vimeo.com/543261003

Szecessziós festészet Prágában. A cseh szecesszióról első- és utolsósorban is Alfonz Mucha plakátjai jutnak eszünkbe, aki pedig szinte egész életében Párizsban dolgozott, és Prágában mindig kritikával fogadták. De a cseh századforduló festészete őt leszámítva is gazdag és sokszínű művészet, sokféle stílusirányzattal a neobarokktól az avantgardig, számos nagy művésszel és remekművel, akik és amelyek Magyarországon jórészt ismeretlenek. Ebbe a világba pillantunk be itt a szomszédban, amely annyira hasonló és mégis annyira más, mint a mienk. • Link: https://vimeo.com/546108763

Modern építészet Prágában. Prága összképében a középkori épületek, tornyok, templomok, paloták, árkádos terek dominálnak. De a város utcáit járva újra meg újra hangsúlyos helyeken állnak a 19. század végétől máig keletkezett szecessziós, funkcionalista, art deco épületek, határozott korai modern réteggel gyarapítva a város építészeti szövetét. A szecesszió, a kubizmus, a funkcionalizmus, noha máshonnan érkezett, de a 20. század első felében felvállaltan „nemzeti stílussá” vált. Ennek folyamatát, meghatározó építészeit és látványos épületeit tekintjük át Prága utcáit járva. • Link: https://vimeo.com/548964658

A cseh fotó. Ahogy az előző előadásokon áttekintett cseh szecessziós művészet, úgy az ugyanekkor meginduló cseh fotó is az európai élvonalban volt. Sajátos hangulatot ad neki a történetét végigkísérő finoman ironikus, abszurd felhang. Előadásunkon ennek a történetnek közel százötven évét kísérjük végig a legjobb fotósok képein és a cseh történelem általuk dokumentált sorsfordulóin keresztül. • Link: https://vimeo.com/553003708

A prágai Királyi Út, két részben. A cseh királyok koronázási útvonala, amelyet még a Prágát újjáalapító IV. Károly király jelölt ki az 1340-es években, az óváros keleti kapujától az óvárosi főtéren és a Károly-hídon át vonult át a Kisoldalra, majd a várhegyre felkanyarodva a Szent Vitus koronázótemplomba. Évszázadokon át minden cseh király, akár a Luxemburgi-, akár a Jagelló- vagy a Habsburg-házból, ezen vonult fel kíséretével együtt a koronázás napján. Az útvonal ezért Prága ünnepi folyosójává lett, ennek mentén sorakoznak a legreprezentatívabb paloták és középületek. Prágai kurzusunkat ennek az útvonalnak a végigjárásával, egy vidám városnézéssel zárjuk. • Link: https://vimeo.com/555860233 és https://vimeo.com/556708712

2020. november. A lengyel diaszpóra:

Ezt a három előadásból álló blokkot a budapesti Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat felkérésére tartottam a lengyel függetlenség 102. évfordulójának tiszteletére 2020. november 11. táján.

Lengyelek Perzsiában. Az 1939. szeptember 17-i szovjet megszállás után lengyel civilek és katonák százezreit hurcolták el a Szovjetunióba. Akit nem öltek meg, azt túlnyomórészt Kazahsztánba deportálták. Az 1941. júniusi német támadás után Churchill rábeszélte Sztálint, hogy az ott sínylődő lengyelek közül azokat, akik hajlandóak lennének angol vezénylet alatt a németek ellen harcolni, engedje át a britek által megszállt Iránba. Sok tízezer lengyel hajózott át Perzsiába, ahol egy-két évet töltöttek, míg kiképezték és az Anders-hadsereg kötelékében Európában bevetették őket. A mai Iránban azonban máig őrzik emléküket az egykori lengyel lakótelepek, az öreg perzsa barátok, és persze a temetők. Ennek a közösségnek a történetét és Iránban fellelhető emlékeit mutatom be saját helyszíni kutatásaim alapján. • Link: https://vimeo.com/475163903 • Blogbejegyzés: Lengyel temető a Kaspi-tenger partján

A Kresy eltűnt lengyel falvai. Közismert, hogy a Kresy – magyar kifejezéssel Galícia – lengyel falvait a második világháború éveiben sokan fenyegették: a német hadsereg éppúgy, mint Bandera etnikai tisztogató ukrán csapatai, majd a bevonuló szovjet hadsereg. Az itteni lengyelség jelentős része 1944-45-ben a mai Lengyelországba menekült, s jórészt Szilézia egykori német falvaiban telepedett le. Ez alkalommal egyetlen példát mutatok be, az egykor Lembergtől délre fekvő Święty Józef, azaz Szentjózseffalva történetét és mai emlékét. • Link: https://vimeo.com/477757789 • Blogbejegyzés: Szentjózsef, Galícia

Örmények Lengyelországban. Nemcsak más országokban éltek menekült lengyelek, de Lengyelország is mindig nagylelkűen otthont adott sok más ország menekültjeinek és bevándorlóinak, a bujdosó magyar kurucoktól a középkori németföldi pogromok elől menekülő zsidókon át a reformáció elől emigráló katolikus skótokig. Az egyik legjelentősebb csoport az örményeké volt, akik Nagy Kázmér király hívására érkeztek az országba mint királyi nagykereskedők, és évszázadokon át fenntartották a perzsa birodalomtól Lwówig vezető úgynevezett lengyel selyemutat. Ezen az előadáson az ő történetükbe pillantunk bele, külön figyelmet szentelve az út lengyelországi szakasza első és utolsó állomásának, a kamenyec-podolszki és a lwówi örmény közösségeknek és templomoknak. • Link: https://vimeo.com/480460068

2020. szeptember. Körutazás Normandia-Bretagne-ban:
 

Séta Normandia fővárosában, Rouenban, két részben. Négy alkalomra tervezett normandiai virtuális utunk első állomása Rouen, amely a vikingek 911-es letelepülésétől kezdve vált a normandiai hercegség pompás fővárosává, s amelynek középkori óvárosát járjuk be három hatalmas és sok kisebb gótikus templomával, középkori temetőjével, sok-sok favázas házával és városnegyedével. Közben megismerjük a hercegség történetét, szerepét az európai normann hatalom kialakulásában Angliától Szicíliáig, a százéves háborúban, amelynek legfontosabb színtere volt, majd az impresszionista mozgalomban, amely itt bontakozott ki, és Rouen számos emblematikus épületét megörökítette. • Link: https://vimeo.com/468727419 és https://vimeo.com/469513718

Körutazás a középkori Normandiában. A középkori Normandia Franciaország egyik leggazdagabb tartománya volt. A vikingek 911-es megtelepedésétől és a normand hercegség létrejöttétől Anglia 1066-os meghódításán és a százéves háborún át a hercegség 15. század végi beolvadásáig a francia királyságba kolostorok és székesegyházak, várak és kereskedővárosok százai jöttek létre és maradtak fent területén. Ezeket járjuk végig virtuálisan egy óra alatt, addig is, amíg valóságosan nem tehetjük. • Link: https://vimeo.com/471090812

Mont Saint-Michel, Normandia csodája. A címbeli „csoda” nem puszta klikkcsapda: a gótikus sziklatemplomnak, „a franciák legkedvesebb műemlékének” elterjedt neve La Merveille, amelyre rá is szolgál mind lenyűgöző megjelenésével, mind ezer éves történetével, mind a francia identitásban és a középkor imázsában játszott szerepével. Ezekről – valamint a kolostor pártfogója, Szent Mihály arkangyal és egyáltalán az angyalok történetéről – volt szó normandiai kurzusunk negyedik előadásán. • Link: https://vimeo.com/473924011

A bayeux-i kárpit. Az első európai képregény, a románkori kézművesség tour de force-a, egy történelmi sorsforduló páratlan dokumentuma, oknyomozó történetírás olvasni nem tudók számára, a győztesek önigazolása és győzelmük reprezentációja, amelyet azóta magukénak tekintettek mind az egykori győztesek, mind az egykori vesztesek, mind azok, akik ott se voltak. A középkori művészet egyedülálló emléke, amelynek fennmaradására kevesebb eséllyel fogadtunk volna, mint bármelyik elnökjelöltre az amerikai választáson. Egy különös teátrum hatszáz szereplővel, a margókon groteszk képes kommentárokkal. • Link: https://vimeo.com/475990764

Bretagne arcai. Sziklás tengerpartok és színes középkori kisvárosok, sok ezer éves kőszentélyek és gótikus apátságok, reneszánsz udvarházak népies freskókkal és halászfalvak, ahová Van Gogh és Gauguin járt ihletért. Egy félsziget, amelynek épített történelme tízezer évre nyúlik vissza, egy régió, amely szembe ment az ország történelmével, egy nyelv, amelyet valaha tiltottak, s most minden hivatalos feliratban szerepel a francia mellett. • Link: https://vimeo.com/478612535

2020. szeptember. Útibeszámolók:
 

Utas és holdvilág. Ha Mihály továbbment volna… Szerencsésebb időkben évente többször is végigjártuk az Utas és holdvilág útvonalát, egyszerre felelevenítve a regény epizódjait, Szerb Antal itáliai utazásának naplóbejegyzéseit és a helyszínek történelmét. A regény útvonala Rómában szakad meg, ahonnét Mihályt apja hazaviszi Pestre. Korábban Toszkánában legtávolabb Sienába jutott el. De mit látott volna, ha Szerb Antal nincs időszűkében saját itáliai útján, illetve ha úgy dönt, hogy Mihályt további jellemfejlődés céljából további pikareszk kalandokra küldi? Toszkána mitikus helyeinek ezt az útvonalát járjuk be Sienától a tengerig ezen a harmadik „ünnepi alkalmi” kitérőnkön, ezúttal abból az alkalomból, hogy szerencsésebb időkben ilyenkor, április elején indultunk évi első Utas és holdvilág-túránkra. • Link: https://vimeo.com/534574966

Séta Tallinn óvárosában. Séta a középkori-reneszánsz Tallinnban. Története, műemlékei, lakói. • Link: https://vimeo.com/466924433. • Blogbejegyzések: Vásár Tallinnban • Sárkányok Tallinnban • Az égből alászállt zászló • Viking temető Észtországban

 

2020. április-augusztus. Az első előadások:
A Studiolum Szabadegyetem virtuális utazásai 2020. március 25-én indultak, amikor Európa valóságos útjai lezárultak. Az első néhány hónapban korábbi utakról meséltem, és elindítottam „A reneszánsz kezdetei” kurzust, amelynek előadásait feljebb soroltam be a megfelelő helyre. Ebben az időszakban önkéntes támogatásokból tartottam fenn az előadássorozatot, úgyhogy a videofelvételek is mind nyilvánosak és ingyenesek, és szinte mindegyiknek van blogbejegyzés-változata is. A felvételeket ekkor még YouTube-ra raktam fel, csak a copyright-kekeckedések (nyúlfarknyi zenék stb.) miatt mentem át ősztől Vimeóra. 

Öt palota. Királydráma Marokkóban. Marrakesh 16-19. századi palotáit értő szemmel látogatva és építtetőiknek utánaolvasva egy Shakespeare tollára kívánkozó, a századfordulótól az 1950-es évekig tartó királydráma bontakozik ki előttünk. • Link: https://youtu.be/b3b54DI49xk • Blogbejegyzések: Öt palota. Királydráma Marokkóban. • Még három palota

…a korábbi előadásokat még töltöm fel…