
Tolmácsként, idegenvezetőként, kutatóként, kiadóként több mint húsz éve járom már a Mediterráneumot. Több mint húsz éve nem tudok betelni a Mediterráneum ízeivel: a halakkal, amelyek nevét már minden nyelven tudom, csak magyarul nem, a testes, gyümölcsös vörös borokkal, és persze a vidékenként más-más ízű olivaolajjal. Több mint húsz éve már, ha csak tehetem, év végén, az olajszüret idején felveszem a rendelést a rokonoktól és barátoktól, autóba ülök, és lemegyek Marchéba vagy Toszkánába, hogy az urbinói dombság vagy a Val d’Elsa egyik vagy másik ismerős családi gazdaságában vásároljam meg az egész évre szükséges készletet.
Négy éve azonban már nincs erre szükség. Ekkor találkoztam Porrozillóval, a jaéni egyetem rendszergazdájával és úbedai olajfaültetvényessel, aki megismertette velem az andalúziai családi gazdaságok olaját. Az Úbeda alatt elterülő végtelen mar de olivos, az „olajfatenger” a vidék nagy szülöttei, García Lorca és barátja, Antonio Machado révén a spanyol irodalomba is bekerült már; utóbbitól fordítottam a tavaly Mallorcáról érkezett olajról szólva a Vázlatok című verset (a teljeset lásd ott):
A mar de olivos túlnyomó részét kitevő Picual a három legnépszerűbb közé tartozik a Spanyolországban termő több mint négyszáz fajta olajfa közül. Sajátossága a gazdag aromájú, testes íz, a frissen szüretelt olivára emlékeztető, jellegzetesen csípős, kesernyés utóízekkel. Íze áthatóbb, intenzívebb, mint sok olasz olajé, és árban verhetetlenül alulmúlja azokat. Porrozillo beajánlásával most már négy éve a mar de olivos gazdaságait összefogó Unioliva szövetkezettől rendelem az egyre gyarapodó baráti kör számára a hidegen sajtolt extra szűz olivaolajat, ötliteres fémkannákban. A nagy mennyiségnek köszönhetően extra árengedményt kapunk, s így az olaj literenkénti ára szállítással együtt is csak 1700 forint, felével-harmadával kevesebb, mint a hazai nagyáruházakban eredetmegjelölés nélkül kínált, bizonytalan összetételű és jellegtelen ízű olivaolajoké.
PicualA napokban állt össze az új megrendelés, amelyet csütörtökön kell elküldenem. Az jutott azonban eszembe: mi lenne, ha a Wang folyó olvasóit is részeltetnénk a baráti társaságunk által mostanára már megszerzett extra ár kedvezményéből? Felajánlom tehát, hogy holnap, szerdán öttől hétig (ha valaki nem tud ekkor jönni, írjon a wang@studiolum.com címre) olajkóstolót és feliratkozást tartok olvasóinknak a lembergi megbeszélések során már törzshelyünkké vált Kőleves kertben (Kazinczy utca 35.): ezúttal a lembergi útikönyvek helyett az asztalon álló olajos üvegről és franciakenyérről leszek felismerhető. Rendelni sajnos csak ötliteres kannával lehet, 8500 forintért, mert erre kapjuk az extra árat, de aki nem tud másokkal összeállni egy közös kannára, az se aggódjon. A Picual felbontva is hosszú időn át eltartható hűvös helyen, kiváló nemcsak sütés-főzéshez, hanem salátákhoz, vagy például szárított paradicsom vagy fokhagyma elrakásához is, és ennek íze segít igazán megérteni és megszeretni azt a mediterrán szokást, hogy reggelire egyszerűen csak friss kenyeret mártogatnak olajba, vagy pirítóst hintenek meg vele. Minthogy a megrendeléssel együtt utalnom is kell, az árat a helyszínen gyűjtöm be, s ugyanitt osztom majd ki az időközben megérkezett olajat is 23-án, csütörtökön, miután magam is megérkeztem Odesszából.





Add comment