Tuning

Az első mesésen dekorált autó, amelyikre vissza tudunk emlékezni, Plácidóé volt Berlanga azonos című nagy filmjében. Ez volt a spanyol polgárháborút követő évek legjobb filmje, egy olyan időszakban, amikor a gazdaság, ha lassan és tapogatózva is, de fejlődésnek indult.



Plácido nem teljesen jószántából díszítette fel a maga tragacsát, de manapság az autó vagy a motor dekorálása számos országban egészen különös szélsőségekig fajuló népszokássá vált. A spanyol nyelv külön tunear igét alkotott erre az angol tuningból (elfeledve, hogy a tunear korábban a csavargók és vándorok életformájára vonatkozott). Ilyenfajta crazy carokkal az egész világon találkozhatunk.



Kairóban, amelynek utcáin akármi előfordulhat (itt egy kairói napifotó-blog), százával jöttek szembe ezek a hihetetlen járgányok, tetőtől talpig borítva kék ledekkel, lüktető fényekkel, villogókkal, mindenféle kiegészítővel, lendületes kalligráfiákkal, a vörös fény által gyanússá varázsolt belső terekkel, és természetesen dübörgő zenével… A show sokszorosára nő éjjel, amikor a kivilágítatlan és burkolatlan utcákon hirtelen feltűnik egy-egy ilyen B sorozatú földönkívüli űrhajó, amely épp versenyben áll az univerzum leghangosabb és legextravagánsabb objektumának címéért. A következő képek azonban nem autókat ábrázolnak, és nem is Kairóból származnak. Az egyiptomi Nyugati Sivatagra jellemző faj a motorkerékpár.






A Luxorhoz közeli Al-Kharga oázisban a civilizációk összecsapásának (vagy szövetségének) egy sajátos helyi esztétika jegyében keletkezett produktumával is talákozunk. A legmenőbb egyiptomiak ilyen szőrmével borítják a kocsi műszerfalát, amely pillanatok alatt poros lesz és szürke, de annál fényesebben ragyog rajta a Könyv, a Korán egy díszes kiadása… No persze nem olyan fényesen, ahogy a betlehemi csillag ragyogott Plácido tragacsán.


Nem lehet kétségünk afelől, mit szólnak az iszlám tekintélyei a Korán helyét elfoglaló Tweetyhez.