Népszavazás

Amikor először pillantottam meg őket a Moldva rakpartján araszoló ötös villamos piszkos ablakából, nem tudtam felfogni, mi lehet az értelmük. Tényleg Kárpátalja Csehországhoz csatolása mellett agitáló propagandaplakátok lennének? Tényleg szándékosan állították ki őket éppen azokban a kőkeretekben, amelyekben 1989 előtt a napi kommunista propagandát tették közszemlére Prága egyik legforgalmasabb útja mentén?

Becsuktam a szemem, aztán megint kinyitottam. A dolog valódinak tűnt.




Mi ez? A búvópatakként rejtőző cseh remények felszínre törése, nosztalgikus vágy a mitikus szláv múlt iránt, Československo sóvárgása az egyesülés után az elvesztett kistestvérrel, Podkarpatská Russzal? A cseh irredenta felbátorodása azon, ahogy Putyinnak rágás nélkül, egy darabban sikerült lenyelnie az egész Krímet?

A dologban mintha valami szatirikus él is bujkált volna, így hát elkezdtem utánajárni a dolognak. Valóban igaz, hogy a Letná-dombot az Edvard Benešről és Otakar Jaroš kapitányról elnevezett rakparttól elválasztó fal fülkéit 1989 előtt szocialista propaganda céljára használták. A rendszerváltás után azonban üresen álltak. Csupán 2005 óta használják őket újra, Artwall galéria néven, nyilvános művészeti kiállítás céljára.

A jelenlegi, Verhovina című kiállítást egy szülővárosuk után a Kassaboys nevet felvett szlovák művészcsoport rendezte. A plakátok egy fiktív népszavazás dokumentumai, amely Csehszlovákiát kívánná újra egyesíteni az 1918 és 1938 között a köztársasághoz tartozó Kárpátaljával. A művészek szerint az ihlet napjaink Ukrajnájából származik, ahol egy, a valóságban is megrendezett fiktív népszavazás révén csatolták vissza a Krímet Oroszországhoz. A plakátok jelszavainak sorozata – integráció, kapcsolat, csatlakozás, annektálás – Kárpátaljának (és, pars pro toto, az egész Ukrajnának) az EU-hoz való lehetséges jövőbeli viszonyait latolgatja.


További részletekért lásd az Artwall szájtot (szlovákul), és az Aktualně.cz cikkét (csehül).