Мин нет

A nyolcvanas években, amikor elkezdtem járni a várost, még bőségesen volt belőlük, ha vakolatba fakulva, festésen átütve is. Sablonnal fújva vagy kézzel pingálva, az ellenőrző tiszt nevével vagy anélkül, de mindig a kötelező formulával: ПРОВЕРЕН – МИН НЕТ, ellenőrizve, aknamentes. A legfeltűnőbb a Mátyás-templom gótikus kapubélletének bal oldalán, 1945. február 14-i dátummal, egy nappal a Vár bevétele után, szemmel láthatólag a nyolcvanas években újrafestve. Pontosan húsz éve, életem első tévéinterjúján még tizenvalahányat mutattam végig a stábnak.

Amikor két éve Wang Weinek akartam végigmutatni őket, már csak kettő volt meg belőlük. A Mátyás-templomot kiglancolták, a Vörösmarty utca sarkát az Almássy tér felé újravakolták, a Csanády utca műkő burkolatát lecsiszolták. Csak a Hunyadi tér sarkán, a harmincas évekbeli Ericsson Nyugdíjpénztár bérházán volt meg még a felirat, meg az Ilka utca elején, a körbelőtt kőszűz alatt, amely csak ilyenkor, télen látszik a bokroktól.







Tegnap, az új év első napján Kőbányán fotóztam, a háború előtti Pongrácz-telepen, amely mellett felnőttem. A telepre belépve, az első ház oldalán sosem látott, mégis ismerős felirat fogadott. Olyan élénken, világosan, mintha csak nemrég pingálták volna a téglaburkolatra: az ablak boltíve megóvta az időjárás viszontagságaitól. És olyan természetesen, mintha csupán egy lenne a telep számos graffitije közül. Évtizedeken át türelmesen várta, hogy végre megjöjjek és észrevegyem.




Aki tud még ilyenről, írja meg nekünk!

Teljes képernyőn




Update: A szovjet megszállás egy hasonló emlékeiről, a mátyásföldi repülőtér fáinak szovjet típusú lefestéséről lásd az Urbanista beszámolóját.