   |
Mátyásföld nyaralótelepet 1887-ben alapította, akkor még Budapest határán kívül, a nagyiccei határcsárdán túl a budapesti nagypolgárok nyaralótulajdonosi egyesülete. A telep csak 1950-ben lett Budapest része. A teleptől délre fekvő földeken sportrepülőteret létesítettek, amely 1920-tól – miután a trianoni békeszerződés megtiltotta Magyarországnak a hadi célú repülést – titkos katonai repülőtérré alakult át.
Mátyásföld Budapest 1910-es térképén, és helye a mai Budapesten belül. Jelölve a templomtér
A telep neogótikus templomát 1905-ben szentelték Szent József tiszteletére. Kertjében, a Jézus Szíve-szobornál 1944. június 18-án állítottak fogadalmi táblát, amikor a Vörös Hadsereg előrenyomulása átlépte a szovjet határt. Máig itt, a tábla előtt gyújtanak mécsest november 2-án a halottak emlékére.
A Vörös Hadsereg 1944. novemberében érte el Mátyásföldet. A katonai repülőtér a szovjet hadsereg magyarországi légi bázisa lett: Nagy Imrét is innen szállították 1956 novemberében Snagovba. A laktanya és a körülötte épült sok ezres katonai lakótelep, csupán száz méterre az Ukrajna felé vezető országos főúttól, a szovjet hadsereg budapesti főhadiszállásává vált.
1991-ben, a szovjet hadsereg kivonulása után sok száz leszerelt orosz tiszt és polgári alkalmazott maradt családostul Mátyásföldön. Egy ideig igyekeztek fenntartani az orosz iskolát, és néhány tisztfeleség kitűnő grúz éttermet is alapított a Corvin-udvar melletti pincehelyiségben. Aztán mindez bezárt. Ma már csak néhány bolti eladó puha magyar akcentusa tanúskodik jelenlétükről. És a mécsesek, amelyeket a Jézus Szíve-szobor előtt gyújtanak november 2-án a halottak emlékére.
Add comment