  |
Aleksandar Petrović talán megbocsátja, hogy kölcsönvettük világhírű filmje egyik dalának kezdősorát, de most egy olyan világba lépünk be, ahol ez az állítás maradéktalanul igaz. Sok szavazatszerző szó mellett jóval kevesebb szív és még kevesebb ész dolgozik a cigányok sorsának javításán, pedig itt van rögtön egy kézenfekvő sikerterület: a zene.Említettük már az egykori dalolást a lwówi kocsmákban (reméljük, ezt is tudjuk majd illusztrálni), de amit ugyanabban az időben, az 1920-as években a Szerb-Horvát-Szlovén királyságában gramofonlemezre vettek, az egyszerűen lélegzetelállító. Az alább hallható gramofonlemezek olyan csodálatos virtuozitásról, a hangszeres és énektudás olyan magas szintjéről tanúskodnak, ami tökéletes ellentétben van a balkáni zenétől alkotott mai sztereotípiáinkkal. Ezek a melódiák a belgrádi füstös kocsmákba, a szarajevói piac lármájába, egy csodás, napfényes világba röpítenek el bennünket így tél közepén. Hallgassuk tehát Mijat Mijatovićot és Dušan Popaz cigányzenekarát. Ha a szívünk kicsit hevesebben kezd dobogni, az nem a véletlen műve.
Képeinkkel néhány régi ismert és ismeretlen magyar zenekarnak állítunk emléket.
Mijat Mijatović 1887-1937
Mijat Mijatović BelgrádbanJedren grade
Dušan Popaz és zenekaraŠorom ide mlad momak
Magyari Imre (1899-1940) és zenekaraVino piju, nane, age Sarajlije
Pertis Pali (1906-47) és zenekara. 1937.Az ő unokája Kelemen Barnabás világhírű magyar hegedűművész.
Jávor Pál mulatZorule
Dombi Pista (1895-1944) és zenekara. 1935Sto si Leno na golemo
ifj. Oláh Kálmán (1910-?) és zenekara. 1940Imam Jednu Želju
Ismeretlen cigányzenekar, 1910 körül. Forrás: fortepan.huKupi mi majko top
Ismeretlen cigányzenekar 1934. július 15-én, délután 5 órakor, Pócsmegyeren, nagyszüleim unokatestvéreinek kettős lakodalmán. Figyeljük meg öntudatos, büszke tekintetüket ahogy a kamerába néznek. – Az eredeti üvegnegatívok a huszadik század hányattatásai alatt sérültekEto tako živim ja
Add comment