Alexander Roinashvili, az utazó és etnográfus

Egy fotográfus a múlt századból, egy tenyérnyi országból Európa és a Közel-Kelet határán, amely nem tartozik igazán se ide, se oda. Átjáróház az orosz, az oszmán és a perzsa birodalom között, utak és népek találkozásánál. Egy világ, amely csodás kelmékbe öltözik; egy világ, amely rajong a színházért; egy világ, amely gyors ütemben alakul át, de még békében él.




A múlt évben publikáltunk egy első válogatást a grúz Alexander Roinashvili (1846-1916) fotóiból. Ezek elsősorban tifliszi – ma Tbiliszi – stúdiójában készült portrék voltak, arisztokraták, katonák és költők, hercegnők és színésznők, egész családok portréi, s a Kaukázus számtalan népének sokféle arca.


A mostani, második válogatás munkájának egy másik oldaláról ad számot. Roinashvili 1880-tól kezdődően nyolc éven át bejárta az egész Kaukázust, Kahetiától Dagesztánig. Eközben a fotózás mellett tárgyakat is gyűjtött, amelyekkel később hozzájárult a tifliszi történelmi és néprajzi társaság megalapításához. A gyűjtemény később a tbiliszi egyetemhez került, s ma a Grúz Nemzeti Múzeum őrzi.

A korábban bemutatott fotókkal ellentétben ezek a képek többnyire a szabadban készültek, akárcsak kollégája és barátja, Jermakov fotói: a grúz hadiutat szegélyező hegyek képei, a dagesztáni hegyek és falvak képei, ahol Roinashvili hosszú időn át élt, örmény templomok és várak romjai a mai Örményországból, és arról az akkor orosz fennhatóság alatt álló területről, amely a mai Törökország északkeleti része.


És ott van még a Kaukázus népeinek sokféleségét tükröző számos portré, örmények, grúzok, tatárok, lezgek, azerbajdzsáni hegyi zsidók képei. Letűnt időket idéző képek, mint a khevszuri páncélinges harcosok, vagy a tbiliszi fürdőben „pácienseik” hátán álló mekizék (masszőrök), s a kendőikbe burkolózó komoly tekintetű nők.

Roinashvilit e sorozat elkészítésében kora etnográfiai megfontolásai vezették. A fotók nagy része stúdióban, szórt megvilágítással készült, szemből és profilból, a negatívon feltüntetve az illető néprajzi csoportot. Az ülő figurák félalakos képei a ruhákat, kelméket, ékszereket hangsúlyozzák. A csoportképek oldottabbak, de ugyancsak stúdióban készültek.

Néhány, ritka képen sokadalmat látunk: utcai sokadalmat, vásári sokadalmat, ünneplő sokadalmat, mindannyian ránk függesztik pillantásukat.