Máramaros és Bukovina a régi Monarchia két legarchaikusabb tartománya, amelyeket ugyan évszázadokon át elválasztott egymástól a Kárpátok észak-déli gerince és a rajta futó országhatár, de annál több szállal fűzött egymáshoz a hegyek két oldalán élő több mint harminc nemzetiség. A hucul és haszid favágók a hegy mindkét oldalán úsztatták lefelé tutajaikat a Tiszán és a Cseremoson, a német és magyar bányászoknak mindkét oldalon településeik voltak, a máramarosi román parasztok a bukovinai kolostorokhoz zarándokoltak, s a máramarosszigeti haszid közösséget sokáig a bukovinai Vizsnyicből irányították.Az országhatár ma kelet-nyugati irányban vágja ketté mindkét tartományt, amelyek fele Ukrajnához, fele Romániához tartozik. Etnikai sokszínűségük is megcsappant, de határvidék lévén és iparosítás híján máig nagy részben megőrizték hagyományos kultúrájukat, faépítészetüket, és persze elképesztően szép hegyi tájaikat.
Ennek a még jórészt ismeretlen világnak a felfedezésére indulunk május 24. és 29. között. Nagybánya középkori városán keresztül lépünk be Máramarosba, bejárjuk a világörökség listájára felvett román és hucul fatemplomokat, az elhagyott haszid temetőket, a máramarosszigeti piacon még megérzünk valamit az egykori sokszínűségből, felkeressük a szaploncai vidám temetőt, Ukrajnába átkelve Európa földrajzi középpontjában ebédelünk, kirándulunk a Tisza forrásához, megnézzük Kuti és Vizsnyica haszid temetőit, eltöltünk egy napot Csernovicban, az egykori Bukovina harminc nemzetiségű, de bécsi hangulatú fővárosában, majd Sziretnél Romániába visszatérve felkeresünk néhányat az ugyancsak a világörökség listáján szereplő, kívül-belül gazdagon festett bukovinai fejedelmi kolostorok közül.
Szállásunk Csernovic kivételével – ahol szállodában töltünk egy éjszakát – mindenütt hegyek között, hagyományos panziókban lesz. A hat napos túra részvételi díja (szállás + kisbusz + vezetés) 90 ezer forint. Jelentkezési és befizetési határidő: május 15., szerda.
Add comment