Emlékszik még valaki a 2009. júniusi iráni elnökválasztásra – amelyről annak idején elsőként tudósítottunk a magyar neten –, amikor a reformpárti jelölt, Mir-Hossein Mousavi hívei annak hírére, hogy a konzervatív Mahmoud Ahmadinejad választási csalás révén szerzett hihetetlen többséget, utcára vonultak, és hét hónapon át tüntettek az iráni városokban? A rendőrséggel, a Basiji konzervatív milíciával és a Forradalmi Gárdával való összecsapásban több tucatnyian meghaltak, s országszerte több ezer tüntetőt és a Zöld Mozgalommal szimpatizálót tartóztattak le, akiknek nagy részét a börtönben kínozták, erőszakolták vagy ölték meg. A konzervatív rezsim, amely 1980 óta számos felkelés leverésén edződött meg, nyilvánvalóan nem engedhette meg hatalmának megkérdőjelezését. Ugyanakkor belátták, hogy muszáj lazítaniuk a biztonsági szelepeken, s a 2013-as választáson zöld utat adtak a reformpárti Hassan Rouhani elnökké választásához. Az új elnöknek köszönhetően Irán külpolitikai kapcsolatai hatalmasat javultak, és a belpolitikai légkör is érezhetően szabadabbá vált. Az irániak manapság erre az örvendetes változásra figyelnek. A 2009-es Zöld Mozgalomról nemigen beszélnek.
A szicíliai Salemi városkában azonban máig emlékeznek a tiltakozásokat megindító teheráni diáktüntetőkre. Irán városaiban még folytak az összecsapások és a letartóztatások, amikor a város polgármestere, Vittorio Sgarbi 2009 októberében felvetette, hogy a városban nevezzenek el utcát a teheráni diákokról. Az ókori görög eredetű, majd az arabok által mai nevén újjáalapított hegyi városban a normann erődhöz és az 1968-as földrengésben félig leomlott spanyol székesegyházhoz vezető utca november 27-én, az itt rendezett olaszországi zsidó kulturális fesztivál idején kapott új utcatáblát, szemléltetve, hogy Salemi valóban a béke városa.
2010 januárjában pedig – amikor Iránban még mindig tartottak a tüntetések – a város háromnapos perzsa kulturális konferenciát szervezett iráni filmesek, művészek, írók, újságírók és bloggerek közreműködésével. Az iráni filmről szóló háromnapos szemináriumot a neves rendező és színész, Babak Karimi vezette, aki a 2001-es A titkos szavazás című filmben a 2009-eshez nagyon hasonló politikai helyzetet ábrázolt. Salemit, amelyet Garibaldi 1860. május 14-én, szicíliai partraszállásakor egy napra ünnepélyesen Itália fővárosává nyilvánított, a résztvevők most három napra Perzsia fővárosává választották. A várhoz felkanyarodó középkori arab utcácska táblája erre emlékezteti a történetet ismerő helyieket és a nevet meglepetten böngésző utazót.
Add comment