fordítás

Kangding legismertebb kulturális terméke a Kangdingi szerelmes dal. Ismertségre és népszerűségre Kínában a második helyen áll a nemzeti himnusz mögött

Kandze kolostorban arról tudakozódtam a szerzeteseknél, hol van a temetőjük. Megütközve néztek rám, aztán felfelé mutogattak. „Az égbe temetkeznek?” „Igen.”

A kínai képen mindig ott van a generatív üresség is – a víz, az ég, a körvonalakkal ábrázolt dolgok belseje –, amelyből a létezők éppen csak kiemelkednek vagy már olvadnak is vissza. Ugyanígy a versben is mindig ott van az az üresség, amelyből a kimondott dolgok lettek vagy amellyé lesznek, s amit hozzá kell gondolnunk teljes értelmezésükhöz

A küldöttek összenéztek, és azt felelték: „Inkább tovább élt volna, hogy a mocsárba lógassa a farkát.” Zhuangzi erre azt mondta: „Akkor távozzatok. Én is szívesebben lógatom a mocsárba a farkamat

Egy völgy, tele vörös virágokkal. A cím még magnóliát mond, de a vers már hibiszkuszt, ami jobban is illik az égő vörös színhez. Miért is ne nyílhatnának hibiszkuszok a magnóliák völgyében?

Miért a bambuszligetbe? A bambusz, belső üressége miatt, a taoisták és buddhisták számára is jelkép. A bambuszligetbe visszavonulva mintegy a teremtő ürességbe vonul vissza az ember

Mind a hegy, mind a víz tartalmaz valamit a másik elemeiből, tükrözi a másikat, átalakulóban van a másikká: ebben áll a világot mozgató Tao dinamikája

A folyóparti családok által a tiszta vízben mosott és a fehér kavicsokon kiteregetett selymeken felragyog a holdfény: Csontváry ismeretlen képe

Erről a forrásról úgy tartották, hogy a közelben eltemetett Első Császár sírjából a földalatti erek egyre mossák kifelé a vele elhantolt mérhetetlen gazdagságot, s ebben a forrásban bukkannak felszínre

A kócsag a Tang-kori költészetben több mindent jelent. Ragyogó fehér színe miatt a tisztaságot, az égi fényt, többnyire a Vénusz fényét

A múlt hullámzása nehezen csillapul. Hiába van ősz, az a tavaszi szél még most is fúj

Akinek nemes barátja van, fájdalmas tőle az elválás. Wang Wei olyan szerencsés volt, hogy több nemes barátja is volt, így több verset is írt az elmúlás fájdalmáról

Ismét a könnyű csónak, ismét a mitikus nagy vízen, északról délre, a nem-létből a létbe, mintha az anyaméhben. Ez a kínai nagy archetipikus utak iránya, az egyetlen lehetséges irány: az északi hegyig túl sok a víz

Köröskörül a lótuszok, a buddhizmus legfontosabb szimbóluma. A zavaros vízből felszínre törő gyönyörű virág a tisztaság és megvilágosodás jelképe

Ez az a vers, amelyben nem történik semmi, de bármi megtörténhet. Mint egy színpad, mint egy tisztás, amelyre bármikor kiléphet egy lovas. Az teszi széppé a sivatagot, hogy valahol egy kutat rejt. Ennek a hegyi útnak a fakoronák alagútja alatt az ad értelmet, hogy bármikor felbukkanhat rajta a hegyi öreg

Kosztolányit a fák arany keze már a halálra hívja, pedig „jobb volna élni”. Wang Wei egyszerűen él. Elfogadja, hogy ő is része a kozmikus körforgásnak, s azzal együtt az ürességnek is, és elfogadja, amit a körforgásnak ez a pillanata ad számára

A lenyugvó nap mindent betöltő utolsó fénye, amelyet az őszi hegy színei még inkább felerősítenek, harsányan kapaszkodva abba, ami hamarosan elmúlik

De a vers üressége csak látszólagos. Ez az üresség éppolyan súlyos, éppolyan lényeges, mint az előző verseket benépesítő tárgyak. A Tao üressége, amelyből majd a dolgok fakadnak

A Shang-hegyre felmenni nem ugyanaz, mint két verssel korábban felmenni a Huazi-hegyre. Aki a Shang-hegy tetejére felér, az már nem ugyanaz az ember, mint aki a tó partján az ösvényre lépett, az egyetlenre, ami csak az övé

Ez az ajtó fölé befalazott vén barackfa találkozik itt, a Meng fala melletti új házban a tetőt borító, még illatos fiatal náddal, ahogy maga az új ház a vén fákkal az első versben. Mintha azok egyike költözött volna a házba, ahol esélyt kap egy második életre

Wang Wei a hegy csúcsán a végtelen természettel eggyé válva önmagát is változhatatlannak látja, s úgy érzi, hogy az a fájdalmas hangulat, amely most elönti őt, éppolyan örök lesz, mint a madarak röpte vagy az évszakok visszatérése

Az univerzum körforgása megszüli a dolgokat, majd életciklusuk lejártával visszafogadja őket. A dolgok voltak, vannak, nem lesznek, aztán újra lesznek. Gyászolni minek

Az eredeti spanyol Don Quijote nem egészen hétszáz oldal, míg a Radnóti nevét viselő változat a legtöbb kiadásban az egész oldalas illusztrációkkal együtt is kevesebb száznyolcvannál