Messziről indul a film, az égen kavargó madaraktól, az égnek feszülő minarettől. Ezek megmaradtak. A többi: mint a képzeletben megelevenedő egykori színezett képeslapok.
A történet egyszerű: a görögöknek, akik háromezer éve ott élnek, menniük kell Isztambulból. Ott romioszok voltak, Athénban törökök lettek, mint a hol bozgor, hol rommagyar erdélyiek. Másképp beszélnek, másként élnek és másként főznek: ez különíti el őket és ez is tartja meg őket. Fanisz, aki gyerekként ment el, felnőttként tér vissza nagyapja temetésére, akitől mindent kapott, és aki haláláig nem volt képes elhagyni Konstantinápolyt. Még egyszer megkísérti őt, hogy maradjon, de be kell látnia: nagyapja fűszerboltja bezárt, Isztambult jelképező gyerekkori szerelmét török barátja vette el.
A filmben az a legszebb, hogy mindenki felülemelkedik önmagán, fájdalmán és veszteségén. Hogy a török katonaorvos és a görög csillagász képes gyűlölet nélkül találkozni és beszélni egymással a török fürdőben, „ahol a lelkek úgy felnyílnak, mint a kagyló a gőzben”. Hogy a fájdalmat, amely feloldhatatlan, nem hazudják le: nem akarják feloldani, de képesek részvéttel lenni egymás fájdalma iránt. Hogy a görög el tudja engedni szerelmét és gyerekkorának Konstantinápolyát. És ettől emelkedik felül a film is a keleti fűszerek és a πολίτικη κουζίνα, a hazai konyha érzéki szintjén.
A történet egyszerű: a görögöknek, akik háromezer éve ott élnek, menniük kell Isztambulból. Ott romioszok voltak, Athénban törökök lettek, mint a hol bozgor, hol rommagyar erdélyiek. Másképp beszélnek, másként élnek és másként főznek: ez különíti el őket és ez is tartja meg őket. Fanisz, aki gyerekként ment el, felnőttként tér vissza nagyapja temetésére, akitől mindent kapott, és aki haláláig nem volt képes elhagyni Konstantinápolyt. Még egyszer megkísérti őt, hogy maradjon, de be kell látnia: nagyapja fűszerboltja bezárt, Isztambult jelképező gyerekkori szerelmét török barátja vette el.
A filmben az a legszebb, hogy mindenki felülemelkedik önmagán, fájdalmán és veszteségén. Hogy a török katonaorvos és a görög csillagász képes gyűlölet nélkül találkozni és beszélni egymással a török fürdőben, „ahol a lelkek úgy felnyílnak, mint a kagyló a gőzben”. Hogy a fájdalmat, amely feloldhatatlan, nem hazudják le: nem akarják feloldani, de képesek részvéttel lenni egymás fájdalma iránt. Hogy a görög el tudja engedni szerelmét és gyerekkorának Konstantinápolyát. És ettől emelkedik felül a film is a keleti fűszerek és a πολίτικη κουζίνα, a hazai konyha érzéki szintjén.
Bir tutam baharatla gittin Çarşı içinde bir gölge Ve yollarıma tuz serdin Seni bulayım gizlilerde Baharat, tarçın ve buse Tavanarasında saklı tarife Ay ışığı ve Boğaziçi yalnız O fener bizim çocukluk aşkımız Beni bıraktığın o gece Seni aradım gizlilerde Bir tutam baharata kandım Ben acıyı tattım seninle Baharat, tarçın ve buse Tavanarasında saklı tarife Ay ışığı ve Boğaziçi yalnız O fener bizim çocukluk aşkımız Bir tutam baharatla gittin Çarşı içinde bir gölge | Egy marék fűszert hagytál magad után árnyékodat a bazárban és sót hintettél utamra hogy titokban megtaláljalak Bors, fahéj, csók: a recept a padláson rejtőzik a holdfény és a Boszporusz magányában gyerekkori szerelmünk a lámpás Azon az éjszakán, amikor elhagytál titokban a nyomodba eredtem: egy marék fűszer mutatta az utat megízleltem veled a keserűséget Bors, fahéj, csók: a recept a padláson rejtőzik a holdfény és a Boszporusz magányában gyerekkori szerelmünk a lámpás egy marék fűszert hagytál magad után árnyékodat a bazárban |
Ez a dallam a film kísérőzenéje, de a dalt nem éneklik benne, csak a film zenéjéből készült CD-n. Szövegét a filmet önéletrajzi elemekből rendező Tasos Boulmetis írta görögül és Dilek Koç énekli törökül. Bejegyeztem a trianoni békeszerződés kilencvenedik évfordulóján.
Add comment